|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Az eucharisztia vértanúja Maldonado Szent Péter a mexikói Chihuahua városában született 1892. június 15-én. Tizenhét esztendős korában lépett be a helyi szemináriumba, ahol a szegényes körülmények és a hiányos ellátás miatt sokat betegeskedett. Már kispap korában leszögezte életmottóját: "Azt akarom, hogy szívem mindig az ég és a tabernákulum felé forduljon." Ez a mondat később egész papi szolgálatának vezérfonalává vált. 1918. január 25-én szentelték pappá, majd február 11-én mutatta be első szentmiséjét. Először Jimenez városában tevékenykedett, majd 1924-től haláláig Santa Isabel plébánosa volt, s itt igen termékeny lelkipásztori munkásságot folytatott. Különös tiszteletet táplált a szentségi Jézus irányában, ezért hívei között kis csoportokat szervezett, akikkel együtt, egymást váltva éjszakai szentségimádásokat tartottak. A mexikói vallásüldözés 1926-tól sújtotta az ország központi területeit. Itt betiltották a nyilvános istentiszteleteket, s templomokat zártak be, mindezzel semmibe véve az Emilio Portes Gil elnökkel kötött megállapodásokat. 1929-től már Chihuahua városában is sor került öszszetűzésekre, majd 1931-től kezdve uralkodott el az egyre kegyetlenebb keresztényüldözés, amikor a kormány drasztikus módon kezdte el alkalmazni a katolikusellenes törvényeket. Maldonado atyát 1934-ben tartóztatták le először, s El Pasóba vitették. Innen hamar visszatért Santa Isabelbe, de megint tovább kellett utaznia. Egy évet egy kis farmon töltött, majd 1936-tól plébániája közelében, egy hősi hitvalló család házában élt, akik egy szobájukat oratóriummá alakították át. 1936-ban nagy ünnepélyességgel ülte meg hívei körében húsvét ünnepét. A szentmise után egy hívő megkérte, látogassa meg beteg rokonát, aki gyónni és áldozni szeretne. Ő eleget tett a kérésnek, ám visszafelé tartva útonállók támadták meg, akik súlyosan bántalmazták. Maldonado Szent Péter 1937. február 10-én, hamvazószerda napján bemutatta a szentmisét, majd hamvazásban részesítette az egybegyűlt híveket, ezután pedig gyóntatni szeretett volna. Ekkor jelent meg hirtelen egy felfegyverzett és félrészeg csapat, amely letartóztatta a plébánost. Péter atya egy kis kusztódiában magával vitte a szentségi Jézust. Amikor imádkozni kezdte a rózsafüzért, kezeinél fogva egy lóhoz kötözték, s így vezették három kilométeren át, mezítláb Santa Isabelbe. Amikor a városházára értek, akkor csak Maldonado atya lépett be a kapun. Először a polgármester ütötte meg őt, majd a helyi politikusok Andrés Rivera nevezetű vezetője olyan erővel sújtott a homlokára, hogy Péter atya koponyája beszakadt és elveszítette bal szemét. Közben berontottak a fegyveres, félrészeg férfiak, s ők is ütlegelni kezdték a védtelen foglyot. A vérrel beborított pap szinte öntudatlanul zuhant a földre. Eközben a leeső kusztódia kinyílt, s a szentostyák kihullottak belőle. Hóhérainak egyike felvett közülük egyet, és cinizmussal így szólt hozzá: "Ezt edd meg!" Így Maldonado Szent Péter halála előtt hóhéra kezéből fogadta a szentáldozást. A haldokló plébánost a helyi asszonyok kórházba szállították, ahol megkapta a feloldozást, a betegek kenetét és a pápai áldást. Másnap, 1937. február 11-én, első szentmiséjének évfordulóján mennyei Atyja kezébe adta lelkét, s belépett a megígért országba, immár mint Krisztus vértanú papja. A püspöki palotában ravatalozták fel, s innen vitték koporsóját a chihuahuai temetőbe, ahol sírkövére ezt írták: "Pap vagy mindörökké." II. János Pál pápa 2000. május 11-én avatta szentté, huszonhat másik mexikói boldoggal együtt. (VR)
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|