"Minden tíz falu templomot építsen..."

A történelmi Magyarország templomai

Zentán, a Thurzó Lajos Művelődési Központban látható 2005. január 20-ától Gránitz Miklós fotóművész a magyar történelem nagy múltú templomait bemutató kiállítása. A képsorozatot Európa több nagyvárosa is vendégül látta, legelőször a strasbourgi Európa Parlamentben mutatkozott be Magyarország ezzel a tárlattal. A történelmi Magyarország területén készült képek felidézik a vallások és gyülekezeti helyeik sokszínűségét, századok formálta gazdagságát.

Vizsoly - református templom

Minden fotó egy-egy történetet rejt, megannyi lenyomatát őrzi akár évszázados, akár tegnap történt eseményeknek. Van, amelyiken a felújított épületre épp az utolsó cserepet teszik fel. Másikon az egyik szomszédos országban lévő kicsi erődtemplom látható, amely rogyadozva élte túl a diktatúra évtizedeit.

Magyarvalkó

Egy másmilyen, a maira alig emlékeztető Európa volt tanúja annak, hogy csaknem egy évezrede román stílusban emelt óriási templomok nőttek ki a középkori városok házai közül. Kőfaragók és kőművesek százai sok évtizedes munkával alkották meg e lélegzetelállító építményeket.

A romantika korában Magyarországon is sorra emelkedtek az istentiszteleteknek szentelt gyülekezeti helyek. Monostorok és székesegyházak születtek, de a falvakban is egyre szaporodtak a templomok. Első királyunk, Szent István törvényben szabta meg, hogy a templomalapítás körül kikre milyen feladatok háruljanak: "Minden tíz falu templomot építsen. ... mind papi öltözékről, mind oltártakarókról a király gondoskodjék, papról és könyvekről a püspökök." A regula értelmében a templomot maguk a lakosok készítették, így Isten háza a keresztény Magyarország első idejében nem sokban különbözött a település többi házától - ezt régészeti kutatások is bizonyítják. A XI. század végén még minden bizonnyal gyakori látvány volt a magyar falvakban a fából ácsolt, paticsfallal övezett templom. A Szent László király uralkodása alatt megtartott 1092-es szabolcsi zsinat rendeletei az ilyen romlandó anyagból készült épületek megújítását szabták feladatul, mikor így rendelkeztek: "A háborús időkben elpusztult vagy leégett templomokat építsék fel a hívek a király parancsolatjából, ... A régiség miá (miatt) romba dőlt templomokat építse meg a püspök."

Alighanem ekkortól számítjuk, a szerencsés esetben máig fennmaradt, immár tartós anyagból készült és egyre sokasodó templomaink létét.

A legkorábbi kő istenházak azt tanúsítják, hogy arányrendszerük és építészeti megjelenésük rímelt a környezetre, szervesen illeszkedtek a nekik otthont adó tájba: azok, amelyek szerencsésen túlélték az elmúlt évszázadokat, máig az őket megteremtő közösségek szervezői.

A későbbiekben az ügyes helybéli mesteremberekre gyakran már csak a kőművesmunkát bízták, a faragványokat pedig a kolostorokban dolgozó tapasztalt vándorokkal készíttették el.

A középkori falusi egyházak ezértis különlegesek és érdemelnek kitüntetett figyelmet, mert fontos és pótolhatatlan forrásai a nemzeti történelemnek.

N. Kósa Judit

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu