|
|
Örökös engesztelés A Központi Oltáregyesület jubileuma Az Örökimádás-templomban október 16-án egész napos országos engesztelőnapot tart a budapesti Központi Oltáregyesület, amelyet tizenöt évvel ezelőtt szerveztek újjá. A jubileum alkalmából Erdő Péter bíboros, prímás mutat be ünnepi szentmisét. Trautwein János piarista tanár - Scitovszky János hercegprímás jóváhagyásával - 1859. november 6-án alapította meg a budapesti Központi Oltáregyesületet. A prímási alapító irat szerint a társulás legfőbb feladata az engesztelés országos terjesztése lett. Az egylet tagjai a papi és szerzetesi hivatásokért, a megtérésekért és a békéért imádkoznak ma is. Az oltáregyesület történetében nagy szerepe volt Kanter Károlynak, akit Vaszary Kolos hercegprímás 1894-ben nevezett ki az egyesület igazgatójának. (Az egyesület tagjai kezdetben az angolkisaszszonyok fővárosi intézetében gyűltek össze, majd 1908-ban felépült a székhely, az Örökimádás-templom és a Bokréta utcai plébánia.) "Budapest apostola" sokat tett az engesztelés gondolatának terjesztéséért. Kanter Károly összefogta és anyagilag is támogatta az ország különböző pontjain alakuló újabb oltáregyesületeket, valamint előadásokat, lelkigyakorlatokat tartott számukra. Az ismert lelkipásztor vallotta: minden hívőnek, aki szeretne belépni valamilyen katolikus társulásba, először az oltáregyesületbe kellene járnia, hogy ott elteljen az eucharisztikus lelkülettel. Kanter és az oltáregyesület tevékenységének naprakészségét mutatja, hogy XIII. Leópápa éppen akkoriban (1896) hívta fel a figyelmet az oltáriszentség fokozott tiszteletére, az engesztelés fontosságára, X. (Szent) Piusz eucharisztikus reformja pedig ugyancsak a szentségimádás jelentőségét hangsúlyozta. Jóllehet hazánkban a második világháború után nem tiltották be az oltáregyesületeket, azok a diktatúra évei alatt teljesen szétzilálódtak. A több mint negyven évig tartó "kényszerpihenőt" követően, 1989-ben Paskai László bíboros szervezte újjá a társulást, aki oltáregyleti igazgatóvá Csányi Józsefet, az Örökimádás-templom igazgatóját nevezte ki. A fővárosban és a vidéki plébániákon sorra alakultak csoportok, amelyeknek tagjai az imaélet gyakorlásán túl a karitatív munkából is kivették a részüket. A pécsi székesegyházban például 1991-ben Bíró László plébános (későbbi püspök) lelki vezetésével és irányításával jött létre egy kiválóan működő csoport. Az oltáregyleti összejöveteleken a beszélgetések, közös elmélkedések jó lehetőséget teremtenek a közösségformálásra is. Az egylet tagjai egyéni szentségimádást végeznek, hétköznapi szentmiséken vesznek részt, és az engesztelés jegyében törekednek a mind gyakoribb szentáldozásra. Az oltáregyesületek gyakran vállalják plébániájuk lelkiségi programjainak öszszefogását, gazdagítását. A csoportok tagjainak "lelki szerepvállalása" nem merül ki pusztán a saját és mások vétkeiért végzett engesztelésben. A környezetükre, különösen a fiatalokra hatva, a "köznormával" szemben szeretnének felmutatni egy magasabb szintű értékrendet. Ezzel a felelősségtudattal felvértezve - Isten irgalmasságában bízva - a maguk szerény eszközeivel próbálják közvetíteni az Örömhírt mindenki számára. Pallós
|
||||||
Új Ember:hetilap@ujember.hu
| ||||||