Madeleine Delbrel tanúságtétele

Tizenöt évesen elvesztette hitét. Amikor hatvanévesen meghalt, a hit tanúságtevője volt. Az Evangéliumot élte meg egy teljesen szekularizált világban. Szociális munkát végzett a Párizs melletti Ivryben, az első kommunista vezetésű francia városban. Száz éve, 1904. október 24-én született a dél-franciaországi Mussidanban, és negyven éve, 1964. október 13-án hunyt el Párizs-Ivryben.

Az igen tehetséges Madeleine a Sorbonne-on filozófiát és szociológiát végzett. Húszévesen - írta - "elhatároztam, hogy imádkozom... Azután imádkozva és eszmélődve egyszer csak rátaláltam Istenre. Pontosabban úgy éreztem, hogy Isten megtalált engem. Mindenesetre élő valóság lett számomra, akit személyként szerethetek."

Cserkészlányok egy csoportjának vezetője lett, szociálismunkás-kiképzésen vett részt, ami akkor teljesen új tevékenységnek számított. 1933-ban két barátnőjével elhatározta, hogy az Evangéliumot szó szerint követi életében, és a legegyszerűbb életet fogja élni. Ivryben létrehozták a "találkozás házát". A munkások körében szociális szolgálatot végeztek, ezzel kapcsolatos információs és tanácsadó hálózatot építettek ki. Közben sok cikket, tanulmányt is írt szociális kérdésekről, és egyre gyakrabban hívták meg egyetemisták, nővérek és szakszervezeti munkatársak beszélgetésre, előadásra. Gyarapodó közössége Algériában és Elefántcsontparton is munkába állt.

Rengeteget dolgozott. Íróasztalánál, írás közben érte a korai és hirtelen halál. Egész életét jellemezte ez a mondása: "Nem a hivatásunk tesz minket szentté, hanem a hűség, amellyel azt követjük."

(rosdy)

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu