Könyvespolcra

Mária az üdvtörténetben

"A kereszténységet mariológia nélkül az a veszély fenyegeti, hogy észrevétlenül embertelenné válik. Az egyház gépies, lélek nélküli lesz, lázas tevékenységbe fullad, nyugvópont nélküli, csupa tervezésbe merülő lesz. És mivel ebben az elférfiasult világban mindig csak új ideológiák váltják föl egymást, minden vitatkozó, kritikus, keserű, humor nélküli és végül unalmas lesz, és az emberek tömegesen elhagyják az ilyen egyházat" - a 2004 májusában megjelent első magyar mariológia, a Mária az üdvtörténetben című munka egyik szerzője idézi ezt Hans Urs von Balthasartól, a jeles teológustól, akit a pápa az elmúlt évtizedben - hittudományi érdemei elismeréseképpen - bíborosi méltósággal tüntetett ki. A könyv egyik illusztris szerzője, Leo Scheffzyk ugyancsak teológiai munkássága elismeréseként lett nyolcvanéves korában bíboros.

Lassan négy éve, hogy megindult az első magyar nyelvű mariológia előkészítő munkája. A könyv szerkesztője - nemzetközi kapcsolatainak tervszerű felhasználásával - Molnár Gyula volt, aki talán a legidősebb magyar diakónus. Teológusként több mint ötven éve foglalkozik a mariológiával. Az 1960-as évektől kezdve a spirituális szamizdat szervezője és nyugati pénzforrásokból támogatója volt, elkötelezetten kutatva és hirdetve a Mária-tisztelet különböző formáiban élő teológiai mélységet. Évtizedek óta behatóan foglalkozik a Mária-jelenések és az ezzel kapcsolatos egyéb misztikus jelenségek történetével és természetfeletti valóságával. Nemcsak felkereste a leghíresebb jelenések helyszíneit Franciaországtól Dél-Koreán keresztül Mexikóig, hanem élete jó részét annak a célnak szentelte, hogy ezeket az eseményeket az evangelizáció világküldetésében megismertesse hazai és külföldi közönségével.

A könyv utolsó fejezete a Mária-jelenések összefoglalása a Vatikán állásfoglalásával, tanításával. De itt rajzolódik ki Molnár Gyula odaadása és töretlenül vallott életcélja, amelynek követését élete minden szakaszában - a kommunizmus börtöneiben éppúgy, mint az elnyomás időszakában vagy a rendszerváltozást követő országos káosz évtizedében - szolgálatnak tekintette. Ahogy az előszóban is megfogalmazza: "Máriából lép ki Jézus, Jézusból lép Mária a történelembe. Ez evangéliumos mariológiám ars poeticája."

(Leo Scheffczyk-Anton Ziegenaus: Mária az üdvtörténetben; Szent István Társulat, 2004)

Bíró László püspök

Keresztény gondolkodók a XX. században

Szabó Ferenc, a neves jezsuita szerzetes, teológus, költő, irodalomtörténész hat író - Babits Mihály, Paul Claudel, Pierre Emmanuel, Francois Mauriac, Pilinszky János, Rónay György -, hat filozófus - Maurice Blondel, Dienes Valéria, Jacques Maritain, Gabriel Marcel, Emmanuel Mounier, Paul Ricoeur - és nyolc teológus - Hans urs von Balthasar, Rudolf Bultmann, Yves Congar, Henri de Lubac, Prohászka Ottokár, Karl Rahner, Pierre Teilhard de Chardin, Francois Varillon - életét és munkásságát mutatja be.

P. Szabó Ferencet kezdettől fogva az istenkereső alkotók érdeklik, akik nem elégszenek meg a dolgok materiális valóságával, hanem az életükben a transzcendencia, a misztérium gyakran megfoghatatlan titkait keresik. A mostani kötetben bemutatott gondolkodók munkásságára is ez volt jellemző.

A fiatal Babits dilemmája nagyon mai: Nietzsche vagy Tolsztoj? Pogányodás vagy kereszténység? Szabó Ferenc figyelmeztet: önmagában nem negatívum, ha valaki kételkedik, csak akkor, ha ez rombolással, cinizmussal jár. Az is természetes, hogy egy költő másképpen viszonyul a hithez, mint az egyház. Babits ezt így fogalmazta meg: Az egyház - oktató, nevelő szempontból - jónak láthatja titkolni kételyeit, s csupán a hit boldog óráinak állítni emléket. A költőnek mindent ki kell vallania: ez az ő létjoga és kálváriája. A könyv szerzője hozzáteszi: Babits a kereszten - gyógyíthatatlan gégerákja idején - találkozott igazán Krisztussal, költeményeiben ezért nem vall a hit boldog óráiról. Vívódó hit a XX. századi katolikus francia irodalom két óriásának, Paul Claudelnek és Francois Mauriacnak a hite is. Claudel szinte mindvégig a behemót állat falánksága és az angyal-gyermek szeretete között vívódott. Mauriac-kal kapcsolatban pedig arra mutat rá Szabó Ferenc, hogy a bűnei miatt lelkiismeret-furdalást érző ateista közelebb kerülhet Istenhez, mint a képmutató, csak a hit külsőségeit élő keresztény.

Soha nem késő azonban, hogy változtassunk - amint azt a sajnos csak kevesek által ismert magyar filozófusnő, Dienes Valéria példája is bizonyítja: katolikus hitben nevelkedett, de húszévesen ateistává vált. Húsz évvel később - elsősorban Prohászka Ottokár hatására - visszatalált hitéhez.

A kötetben bemutatott teológusok közül Pierre Teilhard de Chardin alaptézise a következő volt: a fejlődő világegyetemet Isten mozgatja és járja át teljes egészében, a megtestesült Ige ereje szétárad egészen az anyagi világ legalsóbb rétegeibe. Krisztust találjuk meg mindenben, ha hiszünk, ha benne élünk, mozgunk és vagyunk.

Szabó Ferenc legújabb kötete szerves folytatása évtizedek óta végzett munkásságának, ami méltán nevezhető missziónak: elemző, rendkívül részletes tanulmányai egyértelművé teszik, hogy a keresztény lelkiség és szellemiség az elmúlt két évszázadban is szerves része volt az egyetemes kultúrának, szó sincs arról, hogy periferiális jelenség lenne. A kötetben szereplő gondolkodók transzcendens hite, teljességre törekvő világlátása segítheti a nyitott lelkű és szellemű olvasót abban, hogy ne csak materiálisan közelítse meg a világban és a személyes életében zajló folyamatokat, hanem mélyedjen el az első megközelítésre gyakran észre sem vett, ám éppen az élet lényegét kifejező misztériumban is.

(Agapé Ferences Nyomda és Könyvkiadó Kft., 2004.)

- et -

Férfi és nő a mesében

Régóta ismerjük a legkisebb fiút, aki kiállja a próbákat, megszereti az elvarázsolt királylányt, és megtöri a boszorkány átkát, hogy aztán hetedhét országra szóló lakodalmat ülhessen választottjával.

A történet a legtöbb mesében itt fejeződik be. Arról már ritkán írnak a fabulák, hogy a díszes menyegző után az ifjú pár hazatér a hétköznapok közé, ahol addig nem ismert örömök és fájdalmak várnak rájuk. A meseirodalom azonban rejt magában olyan kincseket is, amelyek nemcsak azt mutatják be, hogyan indul, hanem azt is, hogyan folytatódhat a bátor legény és a szépséges királylány közös élete.

A jungi lélektani iskolában a mese szimbolikus történet is egyben. Általános emberi problémákat és lehetséges megoldásokat jelenít meg. Ez alapján a mesék egy része arról is szól, hogyan él együtt férj és feleség, miután összeházasodtak.

Verena Kast, a neves svájci pszichoterapeuta ezekből a mesékből válogat. A történetek értelmezése során arra mutat rá: férfi és nő egymásra találása nem egyszeri esemény, hanem folyamat, amelynek során újra és újra meg kell erősíteniük azokat a szálakat, amelyek közösen vállalt életüket összekötik.

A válogatás öt, többnyire a magyar olvasó számára is ismert mesét tartalmaz. A meséket követő értelmezések a történetek konfliktusát minden szereplő oldaláról megvilágítják. Ez a megközelítési mód teszi az elemzéseket izgalmassá. Az olvasó akarva-akaratlanul szembesül pszichéjének férfi és női vonásaival. Így nem csupán a saját vagy a másik nem jellemzőit ismerheti meg jobban, hanem önmagát is.

A mesék gazdag szimbólumvilágának értelmezésében segítenek azok az esetleírások is, amelyeket a szerző gyógyítói gyakorlatából ismertet. A Grimm testvérek régi fabulái így válnak aktuálissá. Elég, ha csak A halász meg a felesége című mesére gondolunk. Itt a telhetetlen feleség gyenge akaratú férjét addig ostromolja, míg a végén mindenüket elveszítik. Bizonyára mindannyian ismerünk olyan házaspárokat, akik otthon helyett csak házat, hivatás helyett csak karriert építenek, s közben észre sem veszik: már régóta nem egymással, csupán egymás mellett élnek.

Talán elsőre nem is értjük, saját életünkre vonatkoztatva mit jelenthet egy álomgyűrű, amit a királyfi akkor húz a leány ujjára, amikor az sírni kezd, vagy ahogyan a szerző írja, amikor a nő kezd bonyolulttá válni. Az elemzés során mégis könnyen magunkra ismerhetünk. Hiszen sokszor egyszerűbb önzésünkkel "meggyűrűzni" és irányítani valakit, mint bonyolultságát elfogadva türelemmel szeretni.

A mesék és értelmezéseik nem csupán bemutatják férfi és nő kapcsolatának konfliktusait, hanem megoldásokat is kínálnak.

Mindezek mellett Verena Kast könyve egy meglepetéssel is szolgálhat. A mesékről "leszokott" és kissé kiábrándult felnőtt olvasó talán újra hinni kezdi azt, amit gyermekkorában még biztosan tudott: igen, a mesék rólunk is szólnak.

(Verena Kast: Férfi és nő a mesében - EuroAdvice, 2002)

Koncz Veronika

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu