|
|
Mi a szcientológia? Szekták Enciklopédikus Szótára címmel jelent meg egy spanyol nyelvű kötet. Szerzője Manuel Guerra Gómez, a burgosi egyetem nyugalmazott vallástörténet-professzora a Zenit hírügynökség kérésére összefoglalta a szcientológia főbb jellemzőit. Eszerint a szcientológia valójában egy vallássá átalakított pszichotechnika, amelynek nincsen szüksége sem hitre, sem hitvallásra. Valójában egy alkalmazott vallási filozófia ez, hiszen nincs miben hinni, csak tenni kell valamit. Az értelem által önbizalomra teszünk szert, s így "szuper-emberekké" válunk - mondotta Guerra professzor. Szövegeikben olyan, értelmüktől megfosztott keresztény fogalmakkal találkozunk, mint "egyház", "egyházi hierarchia", "káplán" vagy "hívő" - és ez zavart kelthet a tájékozatlan emberekben. Emellett megvannak a maguk szertartásai is, amelyek külsőségeikben, a szolgálattevők öltözékét tekintve ugyancsak megtévesztően hatnak, hiszen keresztény elemekből állnak össze. A belépéskor meghallgatásra kerül sor, melynek során a beszélgetést vezető személy igyekszik pszichésen felmérni az érdeklődőt, egy energiamérő nevű szerkezet segítségével. Már ekkor minden elhangzott szót hangszalagra vagy filmre rögzítenek, hogy ezt később, egy esetleges kilépési szándék esetén felhasználhassák a meghallgatott személy ellen. A meghallgatást egyre dráguló tanfolyamok követik. Ez a szekta azért összeegyeztethetetlen a katolikus hittel, mert követői hisznek a reinkarnációban, a lélek önerőből való megtisztításában, s olyan istent vallanak, akinek nincs befolyása sem a személyek életére, sem a nemzetek történelmére. Guerra professzor szerint a szcientológia sokak számára azért lehet vonzó, mert azonnal képes hatást elérni, másrészt pedig az emberektől távoli, rájuk hatással nem lévő istent vall, s ezért nem teszi szükségessé az erkölcsi élet megjobbítását, megváltoztatását, vagyis a morális megtérést. A szcientológia haszonelvű, pragmatikus elgondolás, amely azt vallja: ami nem válik az én személyes javamra, arra nincs is szükség. Ebben egy bizonyos kínai pragmatizmus hatása észlelhető, ami nem csoda, hisz Ron L. Hubbard, a szcientológia alapítója tanulmányozta ezt a tant. Manuel Guerra Gómez professzor emlékeztetett: Németországban, az egyébként liberálisnak elismert Franciaországban és Görögországban betiltották a szcientológiát. Míg 1996-ban a német kormány egy jegyzékben azt írta, hogy a szcientológia "nagyon veszélyes és totalitárius tendenciákat mutat fel", addig az Amerikai Egyesült Államokban 1993 óta azonos elbírálás alá esik a történelmi egyházakkal. Magyarországon sem jobb a helyzet, ahol sajnos több más szekta is működik, a nagy egyházakkal egyenlő jogokat élvezve. A Szcientológia Egyház a budapesti Belváros kiemelt pontján működteti "toborzóközpontját", s hozzájuk közel álló körök, alapítványok az iskolai oktatás terén is igyekeznek pozíciókhoz jutni. (VR/MK)
|
||||||
Új Ember:hetilap@ujember.hu
| ||||||