|
|
Egy hét "Valami nagyot tenni" Miért hiszek? Ez a Kairosz Kiadó - francia minta nyomán született - sorozatának nagyon is időszerű címe. Hiszek - még mindig. Még akkor is, ha a világ tagadja a hit értelmét, s újra meg újra azt a meggyőződést erősítené: a pénzben és az erőszakban érdemes hinni, minden egyéb az emberi gyengeség jele. Ilyen környezetben különösen fontos a hitvallók szerepe. Nem könnyű a feladatuk. Istenről, a keresztény ember küldetéséről beszélni, keresztény módon élni és cselekedni hangsúlyozottan is istentelen korban - lemondás, ugyanakkor egyfajta belső gazdagság megosztása másokkal. Mennyire meggondolkodtató például Eperjes Károly figyelmeztetése: "Az igazság fölötte áll a valóságnak. A valóság az, hogy születünk és meghalunk. Az igazság az, hogy van feltámadás Krisztusnak köszönhetően. Ha Krisztus nem támadt fel, hiábavaló minden." A mi korunk minden eszközzel a valóság életalakító voltát hangsúlyozza, erről igyekeznek információk tömegét adni a reklámok, ezt harsogják a híradások. Aki az igazságban hisz - megmosolyogják, netán üldözik. Pedig milyen tartalma lehet az igazság nélkül való létnek? Paul Poupard bíboros mondja a következőket: "A könyvtáram tele van olyan alkotók műveivel, akik találkoztak Istennel. Ezúttal csupán egyiküket emelném ki, André Frossard-t, akinek leghíresebb könyve ezt a címet viseli: Isten létezik, én találkoztam vele." Aki bármilyen módon rádöbbent arra, hogy ez a találkozás nem lehetetlen, arra is ráébred, hogy méltó módon kell készülnie e találkozásra, azaz tennie is kell érte. Kinek-kinek saját lehetőségei között, tehetsége szerint. "Kicsorbult világban élünk" - mondja a bíboros. Ugyanakkor egy csodálatos világban is, amelynek titkaiba egyre inkább behatol a tudomány. A misztérium azonban megmarad, mondja Gabriel Marcel, s aki csak a valóságra figyel, sosem szembesülhet a titokkal, azaz élete csonka marad. Eperjes Károly figyelemre méltó megkülönböztetést tesz a "zarándok-lét" és a "lődörgés" között. A céllátás és a céltalanság különbsége ez, s valljuk meg, manapság elég sok "lődörgő" embert láthatunk. A színművész Pió atya imáját idézi: "Ó, Uram, múltamat irgalmadra, jelenemet szeretetedre, jövőmet gondviselésedre bízom", s aki Isten kezébe teszi az életét, az vállalja a "zarándok-létet" annak minden következményével. Változik a világ, változnia kell a vele történő kapcsolattartás módjának is, hangsúlyozza Paul Poupard. A lényeg azonban változatlan, és ennek tudata késztet a folytonos zarándoklatra. (Hittem, ezért beszéltem. Paul Poupard bíborossal beszélget Járai Judit. - "Az igazat mondd, ne csak a valódit" - Eperjes Károllyal beszélget Kölnei Lívia.) Rónay László
|
||||||
Új Ember:hetilap@ujember.hu
| ||||||