Szentírás-magyarázat

Állhatatos hittel, bizalommal

(Évközi 29. vasárnap - Lk 18,1-8)

Az igazságtalan bíróról szóló példabeszéd látszólag ötletszerűen ékelődik be az Isten országának eljöveteléről, valamint az Emberfia napjáról szóló leírás és egy kesernyés megjegyzés közé: "Amikor az Emberfia eljön, talál-e hitet a földön?" Valójában szerves része ez egy gondosan kimunkált irodalmi szerkezetnek.

Jézus feltámadása után mintegy fél évszázaddal Lukács számos írásos és szóbeli beszámolót gyűjt össze Jézus életéről, és azokból egy bevezetésből és három felvonásból álló drámát komponál három helyszínnel: galileai működés (3,l-9,50), úton Jeruzsálem felé (9,51-19,28), majd pedig a jeruzsálemi szenvedés és megdicsőülés (19,29-24,53). Jézus valóságos és jelképes útja előrevetíti egyháza jövőjét a szenvedésen át a megdicsőüléshez, és annak mindenkori jelenét, hiszen "Isten országa köztetek van" (17,21). Az úti eledel az imádság mindennapi kenyere.

Jézus imádság közben veszi fel a keresztséget (3,21), a Szentlélekkel eltelve megy a pusztába (4,1), majd időről időre egy magányos helyre vonul vissza imádkozni (9,18). Imádságban eltöltött éjszaka után választja ki tanítványait (6,12). Imádság közben látják őt az apostolok teljes átszellemültségben a Tábor-hegyen (9,29), és példája nyomán kérik, hogy tanítsa meg őket is imádkozni (11,11). Majd lelkükre köti, hogy szüntelenül imádkozva várják második eljövetelét (18,1). Példabeszédekkel ösztökéli őket az állhatatos imádságra (5,1-8) és a rendíthetetlen bizalomra, hogy kérésük meghallgatásra talál (11,9-13).

Ezt az ősbizalmat erősíti tanítványaiban az istentelen és igazságtalan bíró példájával, aki végül mégis enged az özvegyasszony állhatatos kérésének, és igazságot szolgáltat neki. A bíró szempontja: "mert a végén még nekem jön és megver" valószínűleg a görög szöveg felületes értelmezése. A szövegösszefüggésnek jobban megfelelő fordítás: "Mivel terhemre van ez az özvegy, igazságot szolgáltatok neki, hogy ne járjon ide, és ne zaklasson engem vég nélkül." Hiszen a hasonlatnak éppen ez az alapja: ha még a korrupt bíró is, aki a szegény özvegyasszonytól nem remélhet baksist, végül megunja a zaklatását és enged neki, mennyivel inkább meghallgatja szeretett gyermekei kérését az igazságos Isten, ha hittel, bizalommal állhatatosan könyörögnek hozzá.

"De amikor eljön az Emberfia, talál-e hitet a földön?" Visszacsatolás ez az Emberfia eljöveteléhez, akit állandó készenlétben, imádsággal átitatott lélekkel kell várni. De fölsejlik ebben az evangélistának, egy érzékeny, melegszívű, Jézust teljes szívvel szerető és követő embernek a szomorúsága is, aki végigjárva a keresztény gyülekezeteket, hogy forrásokat gyűjtsön az evangélium megírásához, a hívek körében számos emberi gyöngeséggel találkozik, és aggódva látja a hit megfogyatkozását a nehézségek és üldözések közepette még a legjobbakban is. De erőt vesz a csüggedésén, és lélekben napról napra nagy örömmel tér viszsza Jeruzsálembe, állandóan dicsérve és magasztalva Istent (24,52-53). Tollat fog, hogy "meggyőződjünk a tanítás megbízhatóságáról, amelyre oktattak bennünket" (1,4).

Kuklay Antal

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu