Körkérdés

Ki áll ki a keresztény értékek mellett?

Az Európai Unió alkotmányára vonatkozó szerződést október 29-én írják alá Rómában. Az MSZP, az SZDSZ és a Fidesz október 5-én a Parlamentben támogatta, hogy a kormány - ha az Országgyűléstől erre felhatalmazást kap (ami biztosra vehető) - aláírja a dokumentumot. Az MDF a többi párttal való egyeztetéstől teszi függővé álláspontját, mivel a kisebbik ellenzéki párt - Csapody Miklós képviselő megfogalmazása szerint - elfogadhatatlannak tartja, hogy az Európa keresztény gyökereire való utalás kimaradt az alkotmányból.

Azt jelenti ez, hogy más pártok számára nem ilyen fontosak a keresztény értékek? - Körkérdés formájában szerettük volna megtudni erről politikusok és közéleti személyiségek véleményét, ami csak felibe-harmadába sikerült. A megkérdezett politikusok többségétől ugyanis nem kaptunk választ érdeklődésünkre - a tervezett körkérdésből így rajtunk kívül álló okokból csak félkör-kérdés lett.

Czakó Gábor író

A kérdés lényege nem az, hogy mi kerül az Európai Unió alkotmányába, hanem az, hogy Európa ma Isten országának megvalósítására törekszik-e, vagy olyan kincsek megszerzésére, amilyeneket Mefisztó ajánlott, s adott Faustnak. Az utóbbi évszázadokban lezajlott gazdaságkori fordulat következtében az európai országok zöme, és az itt élő emberek igen nagy része - szó szerint: Isten tudja megmondani, hogy mennyien - szintén fölmondták az Újszövetséget, és megkötötték a mefisztói alkut a technikai, az anyagi "fejlődés" érdekében. Az ő részükről nyilván hazugság volna "keresztény gyökerekre" hivatkozni. Akik elutasították(?) elutasítottuk(?) az ördög ajánlatát - tényleg, hogyan is állunk az Úr színe előtt? Ezt is az Atya tudja a szó teljes értelmében, de magunknak is van némi fogalmunk róla - nem elégedhetünk meg a "keresztény gyökerek" emlegetésével, mert ez csupán annyit jelent, hogy tegyük be az Európa-múzeumba az Úr Jézust. És ez bizony szemforgatás volna, az ő megcsúfolása.

A keresztény értékek mellett kiállni is kevés: ez csak politika. Nem nekünk kell a keresztény értékeket védelmezni: azok védenek meg bennünket. Európa és a bolygó csak akkor menekülhet meg gazdaságrák mindent elemésztő tombolásától, ha megtérünk. Ha megtérünk a fundamentumhoz, és gazdaságunkat, politikánkat, érdekeinket alárendeljük az ő tanításának.

Semjén Zsolt, a KDNP elnöke

Tudjuk, hogy a gyökerét vesztő, rossz fát kivágják és tűzre vetik. Az a tény, hogy az Európai Alkotmányba a kereszténységre történő utalás nem került be, nemcsak történelemhamisítás, hanem az alapító atyák szándékainak megtagadása is. A kizárólag gazdasági közösség gyökértelen, éppen azt veszíti el, amit európaiságnak nevezünk, és képtelen lesz adekvát választ adni a globalizáció túlhajtásaira. Lehet, hogy éppen ez a cél?

Azt a kérdést is fel kell tennünk, hogy a magyar tárgyalóküldöttség véleményének kialakításánál kiket kérdezett meg?

Figyelmen kívül hagyta az egyházak álláspontját, de azt a tényt is, hogy az ország túlnyomó többsége kereszténynek vallja magát.

Elvi kérdésekben nem lehet elvtelen kompromisszumot kötni. Minden önmagát kereszténynek valló politikusnak szól az evangéliumi üzenet: "A lelket ki ne oltsátok!"

Ezért jelenlegi formájában mi, kereszténydemokraták nem szavazhatjuk meg ezt az alkotmányt. Más országok példáját is alapul véve, szükség esetén a népszavazást tartanánk a legdemokratikusabb megoldásnak.

Osztie Zoltán plébános, a KÉSZ elnöke

1. Mik a keresztény értékek? Elsősorban nem "mik?", hanem "Ki?": Jézus Krisztus. A kérdés tehát helyesen így hangzik: ki áll ki Jézus Krisztus mellett?

2. A gyökereit vesztett keresztény Európában lassan senki! De nézzük csak hazánkat: ha eltűri, hogy olyan emberek legyenek közszereplők, sőt az országot képviselő elöljárók, akik ki akarják irtani a keresztényeket és lecserélni a feleségeiket (mert több van nekik!), s ez ellen az egyház sem emeli föl kellő súllyal erkölcsöt védő szavát, akkor már az alapok rendültek meg.

3. Ám tágabb környezetünkben is igaz a dekadencia: az individualista liberalizmus és a nagytőke uralmát szolgáló "szocializmus" istenellenes közegében (hiszen mindkettő alapja ugyanaz) nem csodálkozunk, ha gyűlölettel tagadják a keresztény gyökereket. A piacorientált embertelenség (például: mi lesz a magyar gazdákkal a 28 forintos EU-s krumpli megjelenése mellett?) riasztó jövőképet fest.

A keresztény értelmiség - miközben reálisan látja a tényeket - nem adja föl a keresztény reménységet! Magyarok Nagyasszonya ünnepe táján különösen érezzük ennek fontosságát.

Németh Miklós Attila rádióriporter

Édesanyámat nem kérdeztem, miért így vetjük a keresztet. Édesapám katonazubbonyának zsebében is természetes volt a feszület. Keresztanyámat sem faggattam, csak elfogadtam, hogy víz alá tartott. Nem szaladgált velem a templomba, de imakönyvében egyértelmű jelet hagyott, mielőtt elaludt örökre. Máté atya, az egykori ferences barát kiállása, hogy itthon maradt, amikor ‘50-ben szétverték a rendet, számomra természetes volt. Nem is hívtuk, csak Házfőnöknek, pedig a ház már régen leromboltatott.

A kálvária lépcsőjén még a köveket összefogó keresztpántokra sem léptünk rá. Mert a jel tiszteletet, alázatot, odafigyelést, a lépcső legfelső fokánál is messzebbre szárnyaló gondolatot ébresztett. Aztán a kupola alatt zengő kórus az ifjú pár feje fölött: "segíts át az élet tengerén..." Majd szinte ugyanaz, már évtizedek múltán, csak szárnyatörten térdel a dallam: "Jézusomnak szívén..."

Hogy a Születés temploma vagy a Szent Kereszté? Esetleg a Nyugati kapu, a dicsőséges bevonulás. Halleluja...

A tanáraimat sem kérdeztem, hogy miért védték őseink a keresztény Európát. Most meg azt látom, hogy már nem is nagyon az.

Erkölcsevesztett, bürokratikus érdekszövetség, a paragrafusai között vergődve. Akkor hát legyen csak egy ilyen paragrafusa ennek az Európának, hogy a gyerekeimnek se kelljen kérdezősködniük európai keresztényként!

Veres András püspök, az MKPK titkára

- Amennyiben egy olyan - a jövőre nézve nagyon fontos - dokumentum, mint az Európai Unió alapokmánya utal a történelmi gyökerekre, akkor nem hiányozhat belőle az európai értékrend szempontjából meghatározó kereszténység említése. Mivel a preambulum egyfelől történeti visszatekintés, másfelől pedig az értékrendünkről is szól, ebbe beletartozna az egyház is, hiszen éppen az volt annak az egységesülési folyamatnak az összekötő ereje, amely Európát Európává tette. Ugyanakkor a dokumentum mostani formája lényegében elfogadható, hiszen - jóllehet egyetlen értékrendre sem utal a szöveg - az 51. paragrafus kitér arra, hogy az unió szervezetileg törekszik a párbeszédre az egyházakkal, s a jövő szempontjából ez a meghatározó.

Úgy tűnik tehát, az alkotmány jelenlegi szövegén nem tudunk változtatni. Elfogadása ugyanakkor lehet, hogy meghiúsul, hiszen ehhez minden országban szükséges egy ratifikációs eljárás, és némelyik ország ezzel kapcsolatban népszavazást kíván kiírni. Magyarországon erről, tudomásom szerint, nincs szó. Lehetséges tehát, hogy az alkotmány jelenlegi változata mégis meg fog bukni. Meglehet, nem azért, mert nem hangsúlyozza a keresztény értékeket, de szerepelnek más olyan pontok is a dokumentumban, amelyekkel kapcsolatban egyesek nagyon súlyos fenntartásokat fogalmaznak meg, és vannak olyan politikusok, akik úgy vélik, hogy országukban nem fog keresztülmenni ez a dokumentum.

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu