Hitből és magyarságból

Nyisztor Ilona csángó énekes a templomban előadott moldvai csángó karácsonyi énekekkel örvendeztette meg a városmajori híveket a karácsonyi ünnepkör utolsó vasárnapján, Urunk megkeresztelkedésének ünnepén. A művész, akinek számára kevésbé előadás, mint inkább maga az élet az ének, a Kárpátokon túl, a máig legnagyobb lélekszámú csángó magyar faluban, Pusztinán született, óvónő lett és zenét is tanult. Így szívesen vette Jáki Sándor Teodóz bencés tanár és zenetudós biztatását, hogy gyűjtsön és énekeljen csángó dalokat, énekelt népi imádságokat. "Sokat énekelnek a otthoni asszonyok - mondja Nyisztor Ilona -, virrasztásokon és búcsúkon imádkozzák a szentes énekeket, s én sem tehetek mást, mint éneklem ezeket és továbbadom a világnak. A "világ" pedig, ami legutóbb a városmajori közönséget jelentette, nagy örömmel és hálával fogadta a tiszta, egyenes, szerényen, de határozott öntudattal díszített, mély hitről s legalább olyan mélyen gyökerező magyarságról tanúskodó éneket.

A csángó az egyetlen magyar népcsoport, amelynek lélekszáma ma is gyarapodik - mondotta az éneket némely tudósi-lelkipásztori magyarázattal kiegészítő Jáki Teodóz. S hála Istennek - mint Nyisztor Ilonától megtudtuk - az Európa Tanácsnak a csángókat magyar népcsoportként elismerő határozata nyomán, amelynek meghozatalában Surján László is komoly érdemekkel bír -, a pusztinai gyerekek már hivatalosan is tanulhatják az iskolában az anyanyelvüket, azaz a magyart. A legújabb hírek pedig a bukaresti nuncius, Perrisset ígéretéről szólnak, amely szerint misét is hallgathatnak majd magyarul, s imádkozhatnak is az anyanyelvükön a templomban. Nagyon várják az ígéret beteljesülését, eddig ugyanis a jászvásári (jasi) püspök utasítása alapján mindez tilos volt...

Sz. J.

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu