|
|
Egy tekintély még megmaradt Rendületlen a bizalom a katolikus egyházban Töretlen a lengyel társadalom bizalma a katolikus egyházban: egy friss felmérés szerint a megkérdezettek 71 százaléka nyilvánította ki bizalmát az egyház iránt a bizalmatlanok 24 százaléknyi kisebbségével szemben.
Lengyelországban, ahol az emberek csaknem 93 százaléka hívő kereszténynek vallja magát, és az utóbbiak közül 47 százalék rendszeres szentmise-látogató, az egyház iránt megnyilvánuló bizalom nem csupán tartósan magas, hanem általános is, nincs olyan társadalmi csoport, amelyben ne haladná meg az ötven százalékot - derült ki a TNS OBOP közvélemény-kutató intézet vizsgálatából. A baloldali világnézetűek 63 százaléka és a vezető kormánypárt, a Baloldali Demokratikus Szövetség táborának csaknem ugyanekkora hányada is bízik az egyházban. A bizalmi index különösen felszökött II. János Pál pápa lengyelországi, főként az 1997-es és 1999-es zarándoklatai idején.
Életkor szerint a viszonylag legalacsonyabb bizalmat (64 százalék) a 30-39 évesek korcsoportjában mérték, míg a fiatalok több mint háromnegyede és a 60 év felettiek 80 százaléka bízik a katolikus egyházban. A magasabb iskolai végzettség ezzel szemben nem kedvez a bizalomnak: az alapfokú képzettséggel rendelkezők körében 80, míg a felsőfokú végzettségűeknek "csupán" 59 százaléka tartozik ebbe a táborba. Az utóbbi években lassan, de folyamatosan csökkent azok részaránya is, akik úgy vélik, hogy az egyház túlzottan nagy szerepet játszik a politikai életben. Jelenleg a megkérdezettek 52 százaléka vélekedik így, míg kilenc évvel ezelőtt még 71 százalékot tett ki hányaduk. Egyidejűleg növekszik azoknak a csoportja, akik úgy ítélik meg, hogy az egyház politikai aktivitása pontosan olyan, amilyennek lennie kell. Arányuk 1994 óta 23-ról 36 százalékra növekedett. A jelentés készítői ezt azzal magyarázták, hogy a társadalom szerint az egyház az elmúlt időszakban fokozatosan visszavonult attól, hogy közvetlenül igyekezzen érvényesíteni befolyását napi politikai ügyekben. A különböző szociológiai felmérésekből ugyanis egybehangzóan kitűnik, hogy a lengyelek inkább elfogadják azt, ha az állami vezetők az egyház társadalmi tanításainak szellemében tevékenykednek, mintsem azt, hogy az egyház közvetlenül részt vállal a napi politikában. Tény viszont, hogy ezt a kérdést, mint egyes bírálók megjegyezték, kicsit pontatlanul fogalmazták meg a kérdőív összeállítói. Nem derül ki ugyanis, hogy kiket is kell értenünk "egyházon", amikor politikai kötelezettségvállalásról van szó: a hierarchiát, a papokat, a világi hívőket, netán egyes politikusokat vagy a médiumokat? Józef Kloch, a lengyel püspöki kar szóvivője a közvélemény-kutatás eredményeit kommentálva azt mondta, hogy eszerint Lengyelországban egy feltétlen tekintély még mindig maradt: a katolikus egyház. Hála Istennek, hogy így van - fűzte hozzá - mert egy tekintélyek híján lévő társadalom csak sodródik.
|
||||||
Új Ember:hetilap@ujember.hu
| ||||||