|
|
Gál Imre Fényt ébreszteni a szemekben és a szívekben Gyújts éjszakánkba fényt! - A taizéi közösség egyik éneke kezdődik ezekkel a szavakkal. Január közepén, a téli napfordulót követően naphívogató is lehetne ez az ének. Számomra azonban sokkal inkább Jézus Krisztusról szól, aki örök világosság - látóknak és vakoknak egyaránt. Ha Boldog Batthyány-Strattmann László ma közöttünk élne, bizonyára szívesen énekelné a fiatalokkal együtt ezt a dalt. Hányatott gyermekkorában és ifjú éveiben megtapasztalta, mit jelent sötétségben élni, de találkozott a Fénnyel. Talán éppen ezért vonzódott azokhoz, akik az élet árnyékosabb oldalán élnek: szegények, látássérültek, a hit, a boldog család ajándékát nélkülözők.
Első liturgikus ünnepének közelsége eszembe juttatja a tavaly márciusi boldoggá avatást, melyen látó feleségemmel és közel kétszáz magyarországi vak és gyengénlátó testvéremmel együtt részt vehettem, és hallottam II. János Pál pápa magyarul mondott buzdítását: "Boldog Batthyány-Strattmann László sohasem helyezte a földi javakat az igazi, a mennyei kincsek elé. Példás családi élete, szolidaritása bátorítson mindenkit az Evangélium hűséges követésére." Látássérültként úgy gondolom, a látókat korunkban nagy próba elé állítja a földi javak vonzása. Az áruval telt bevásárlóközpontok, az ízléses kirakatok, a reklámok áradata nagyobb befolyást gyakorol a látókra. A család intézményét is sokféle módon fenyegeti a szemeken keresztül ható fogyasztói mentalitás. Mindezek alapján is bízom benne, hogy nekünk, vakoknak és gyengénlátóknak van mondanivalónk a mai magyar társadalom számára. A legutóbbi statisztikák szerint - beleértve az öregkori vakokat is - hatvanezren élünk ezzel a fogyatékossággal a közel tízmilliós Magyarországon. Sokféle oka lehet a látássérülésnek, és számos esetben kíséri mozgás-, hallásszervi vagy egyéb károsodás. A fogyatékos emberekben azonban rendkívül erős a belső késztetés arra, hogy meglévő képességeikkel mélyebben megismerjék a körülöttük lévő világot. Mindez persze elérhetetlen vágy lenne, ha a látók nem akarnák ugyanúgy megismerni és segíteni a látássérültek világát. Így működik Debrecenben és Budapesten általános iskola a gyengénlátók, továbbá három oktatási intézmény - egy Pécsett és kettő Budapesten - a vakok számára. Napjainkban Magyarországon is egyre inkább sikerül legyőzni a látássérültekkel szembeni hátrányos megkülönböztetést, és sok helyen sikerrel működik integrált oktatás, melyben vakok együtt tanulhatnak látó gyermekekkel. Ezzel olyan esélyhez juthatnak látó és látássérült gyermekek, hogy felnövekedve sem lesz gondjuk egymás megbecsülésével és tiszteletben tartásával. Megszűnik a gyanakvás, a félelem, és életre szóló barátságok, mély emberi kapcsolatok alakulnak ki. Más szóval kialakulhat egy olyan értékrend, melyben a láthatót megelőzi a láthatatlan. Ezt segíti elő az iskolákban működő hitoktatás, valamint a látássérültek lelkigondozása. Minden hónap második vasárnapján szentmise, előtte való szombaton pedig lelki nap van Budapesten, a Szent Anna-templomban a látássérültek számára. Évente egy lelkigyakorlatot, tavasszal és ősszel pedig zarándoklatot szerveznek a látássérülteknek. Könyvtárunk is van. A technológia fejlődése a látássérültek előtt is új lehetőségeket nyitott meg. A hagyományos munkalehetőségek: telefonkezelés, zongorahangolás, gyógymasszázs, szövés, seprűvarrás, kefekötés mellett mára a számítástechnika különböző területein is dolgozunk. Napjainkban nem ritka, hogy vakok programozói és számítástechnikusi feladatokat látnak el. Mindemellett a hívő közösség, az egyház és rajta keresztül a világ is szegényebb lenne a látássérültek lelki tapasztalata nélkül. A látót még imádságában is millió dolog leköti. Próbálják meg csupán pár percre lehunyni a szemüket, és úgy imádkozni. Meglátják, mennyi kép tolul a gondolatukba. Azt szokták mondani, hogy a látássérült ember összeszedettebben imádkozik. Érzékenyebb a hitre, erősebb a ráérző képessége, a lelki érzékelése. Aki ellátogat Németújvárra, a kapucinusok templomában láthatja Boldog Batthyány-Strattmann László sírját. A kriptából felhozták ereklyéit, és a templom jobboldali falán méltó helyet alakítottak ki számukra. Látó feleségem elmondásából tudom, hogy az ereklyetartó mögött lángoló sárga-fehér üvegablak és benne vörös színfoltok jelzik a családi címerből a kicsinyeinek önmagát osztó pelikán körvonalait és Boldog Batthyány-Strattmann László élethivatását: fényt ébreszteni a szemekben és a szívekben. Látókat és látássérülteket egyaránt segítsen az ő égi közbenjárása, hogy ezt az élethivatást mai magyar társadalmunkban mi is követni tudjuk. (A szerző nyugállományú tanár)
|
||||||
Új Ember:hetilap@ujember.hu
| ||||||