|
|
Liturgia Jelenlét Abban, hogy valaki részt vegyen a szentmisén, különféle motivációk játszhatnak szerepet. Van olyan például, aki a szépen beszélő, szépen miséző pap miatt megy misére. Van, akinek fontos a társaság: az idősebbek megbeszélik a napi híreket, a fiatalabbak életük párját keresik, vagy a barátokkal akarnak együtt lenni. Egy pappal is megtörténhet, hogy misézik ugyan, de leginkább azért, mert ez a kötelessége.
Az emberies szempont nem kitörlendő a liturgiáról való gondolkodásunkból, hiszen, ha Jézus látható, emberekből álló egyházat akart, akkor mindezt bennfoglalva ő is akarhatta. Mégis gyakran azt látjuk, hogy az emberi tényezők kedvezőtlen változásával a liturgián való részvételi hajlandóság is alábbhagy, nemritkán megszűnik. Olyanokkal is, akik hosszabb ideig elkötelezett hűséggel vesznek részt vagy szolgálnak a szentmisén, megtörténik, hogy valamely életesemény nemcsak lelkileg próbálja meg őket, hanem idővel a liturgiáról való elmaradásukat is eredményezi. Tudatosítva és a helyükön értékelve az emberi tényezőket, jobban kell figyelnünk Isten kegyelmi jelenlétére, törekednünk kell egy ebből táplálkozó mélyebb, belső állandóságra. Ha nem is jó érzés, amikor mise után nem tudok barátokkal beszélgetni, vagy nehezen elviselhető alakokkal együtt kell Isten elé járulnom, vele ennek ellenére mégis találkozhatom. Ha nem is jó, amikor a pap nem úgy misézik, prédikál, amint azt joggal elvárhatnám, Istennel ennek ellenére mégis találkozhatom. Felajánló könyörgésünk azt mondja, hogy ahányszor csak Krisztus áldozatának emlékezetét celebráljuk, megváltásunk műve folytatódik. Az üdvtörténelem nem letűnt korok régisége, hiszen Isten itt és most gyakorolja üdvözítésünk művét. Üdvözítő cselekvése jelen idejű és folytonos, és én ebbe az egyház közösségében a liturgia által is bekapcsolódhatom.
Ha esetleg néha úgy is érzem, hogy nehéz a lényegre figyelnem, hogy sánták-bénák-vakok gyülekezete vesz körül, vagy egyszerűen csak nem érzek semmit, félretéve a lelket gyakran szétszóró emberi tényezőket, észrevehetem a jelen lévő Istent. S ettől a pillanattól jelen vagyok. Jelen lévő Isten, jelen lévő ünneplők. És megváltásunk műve történik, folytatódik. Káposztássy Béla
|
||||||
Új Ember:hetilap@ujember.hu
| ||||||