A transzcendens vonzásában

Csíkszentmihályi Róbert "metaformá"-i a Manrézában

Metaformák címmel nyílt meg az elmúlt év utolsó előtti napján a Manréza Spirituális és Kulturális Központ legújabb kiállítása, a másfél évvel ezelőtt indult művészeti sorozatban a tizenegyedik. A megnyitó a hagyományoknak megfelelően zenés-verses műsort jelentett: a Kuncser-Szőke-Tóth trió főként a keleti muzsika ihletében fogant kortárs zenét játszott, Kovács István színművész Weöres Sándor verseiből olvasott fel. Csíkszentmihályi Róbertnek a Manréza aulájában január 24-ig látható kisplasztikái kicsit tréfásan, kicsit elgondolkodtatóan játszanak az állati és az emberi test formáival. Nemcsak a görög mitológia félig ember, félig állat alakjait idézik, nemcsak a természeti népek azon szokását juttatják eszünkbe, hogy felruházzák magukat valamely állat tulajdonságaival, így remélve annak legyőzését vagy elejtését, nemcsak az emberi tulajdonságok, érzések állati jellegzetességekhez való hasonlítását: "de kutyául érzem magam", hanem azt is, hogy az ember szellemi lény, s e sajátossága - bármennyi hasonlóságot találunk is, bármennyire szellemes játékot mutat be a művész a formák pazar ötvözésével -, egyértelműen és világosan kiemeli az állatok világából.

A szobrász - akinek számos közterületi alkotása közül három dombormű Rómában a Szent Péter bazilika magyar kápolnáját díszíti - az oltár előtt bukfencet hányó bohóc produkciójához hasonlítja a saját alkotásait. Miként a bohóc a maga furcsa eszközeivel képes a legmélyebb emberi érzések megjelenítésére, Csíkszentmihályi Róbert bronzait, az általa elénk "bukfencezett" állati-emberi formákat nézve, nagyon is magunkra, emberi érzelmeinkre, vágyainkra, szép és olykor kevésbé nemes tulajdonságainkra ismerünk.

szikora -

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu