Áldását hordozzuk...

A XX. században a Szentlélek sok nagy pápát adott az egyháznak, az emberiségnek. Közülük is kimagaslik II. János Pál, aki 25 éve vezeti egyházát. Rengeteg méltatás, megemlékezés lát majd napvilágot ebből az alkalomból. Én csak néhány személyes emléket szeretnék itt felidézni.

Amikor 1999. február 8-án beléptem a könyvtárába, hogy átadjam megbízólevelemet, így köszöntött: "Dicsértessék a Jézus Krisztus". Magyarul! A szeméből nyugalom és jóság áradt. A beszélgetés végén bemutattam neki a családomat. Amikor megsimogatta az unokám arcát, mosolyt csalt édesanyja szájára, amit a fényképész megörökített. Jól éreztük magunkat a pápával! Nem volt semmi feszültség, kényszeredettség a levegőben.

A pápából kiáradó szeretet érinti meg a világ fiataljait is, akik ezt a saját lelkesedésükkel, szeretetükkel viszonozzák. Minél elesettebb a pápa, annál inkább. "Giovanni Paolo,Giovanni Paolo", énekelték mindig az olasz fiatalok, de a spanyolok és lengyelek sem maradtak el tőlük a lelkesedésben. Ilyenkor éreztük a Szent Péter téren, hogy a szeretet mire képes. És boldogok, akik képesek lelkesedni!

Életem nagy adománya, hogy három és fél évig tanúja és részese lehettem a pápa kapcsolatának az ifjúsággal, a hívőkkel. A világ minden részéről! Hogy a kezéből áldozhattam, hallgathattam szentbeszédeit. Amikor 2002 június végén búcsúlátogatáson fogadott feleségemmel, arra kértem, hogy imádkozzék Magyarországért. Áldását magunkkal hordozzuk az élet nehéz ösvényein, halálunkig.

Tar Pál

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu