|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Magyar felajánlás Fatimában Zarándokok a jelenések földjén Ragyogó kék égbolt és nyáriasan meleg napfény várta október elején a portugáliai Fatimába érkező magyar zarándokokat. Ezekben a napokban több napos eső áztatta hazánkat, hatalmas mennydörgések rázták fel álmukból az alvókat. A hazai időjárásról szóló lehangoló hírek a kegyhelyen imádkozókhoz is eljutottak. Az ég fénylő kékjének és az esőfelhők szürkeségének ellentéte a zarándok hívők lelkében "ösztönösen" az Isten közelségének és távolságának kettősségére utalt. Meg is született a sóhaj a szívekben: de jó lenne, ha Fatima fénye hazánkba is eljuttatná melegét, és eloszlatná a sötétséget.
Erdő Péter bíboros prímás érsek vezetésével közel kétszáz hívő látogatott el a Szűzanya egykori jelenésének helyszínére, a fatimai szentélybe, hogy rózsafüzért imádkozva engeszteljen, keresztutat járjon a kegyhelyen épült magyar kálvárián, és Coimbrában együtt imádkozzék hazánkért Luciával, a kilencvenhét éves karmelita nővérrel, az egyik fatimai látnokkal. A zarándokok a kegyhely közelében többek közt megtekintették a fatimai látnokok - Lucia,Ferenc és Jácinta - egyszerű otthonait. Meghallgatták a lassan fél évszázada Fatimában élő, és a zarándokokat nagy szeretettel fogadó Kondor Lajos verbita szerzetes előadását a Szűzanya 1917 májusától kezdődő jelenéseiről, valamint az úgynevezett napcsoda (mintegy hetvenezer ember látta) utáni időszak eseményeiről és a fatimai titkokról. A verbita atya közeli ismerőse a ma is élő Lucia nővérnek, akitől sok mindent megtudott a jelenésekről, és akihez hosszú évek barátsága fűzi. Kondor Lajos elmondta: mélyen tiszteli a nővér egyszerű őszinteségét, amelyről többször is megbizonyosodhatott, főként abban az időszakban, amikor a két másik látnok, Ferenc és Jácinta boldoggá avatási eljárása zajlott. Kondor atya számos, az elmúlt években tudomására jutott "csodás gyógyulásról" is beszélt, de amint hozzátette, ezek egyházi elismertetése akadályokba ütközik, többnyire a hivatalos orvosi papírok hiánya miatt. Tény azonban, hogy ma is milliószám látogatnak el Fatimába, hogy a Szűzanya elé terjesszék kéréseiket, beteljesítsék fogadalmaikat, engeszteljenek a bűnökért, és imádkozzák a szentolvasót. Az őszi magyar zarándoklat egyben ünnepélyes befejezése volt a Szentatya által meghirdetett Rózsafüzér Évének. Ennek alkalmából Magyarország prímása október 6-án felajánlotta az Esztergom-budapesti Főegyházmegyét a Szűzanya Szeplőtelen Szívének. A jelenési kápolnában megtartott felajánlási szentmisén mintha a Szent Szűz jelet adott volna: az ég magasába emelkedő nap fénye egyszerre tündökölni kezdett az 1920-ban felállított kegyszobor arcán. Bíztató ez a jel. Hihetünk abban, amit a felajánlási imában kérésként halottunk, hogy égi Édesanyánk oltalmába fogadja a főegyházmegye valamennyi hívőjét, lelkipásztorait és családjait. Megadja, hogy a papok és a hívek egysége tovább növekszik a hitben és egymás személyes elfogadásában, valamint elősegíti, hogy a plébániák a családias együttlétnek is barátságos, testvéri otthonaivá váljanak. A felajánlási imában Erdő Péter a Szűzanya Szeplőtelen Szívére bízta az egyháznak a teljes, emberhez méltó élet megvalósításáért hozott fáradozásait is. Kérte, hogy a Szent Szűz segítse a világi híveket, hogy ne mondjanak le a közéletben történő részvételről, a sokrétű és szerteágazó gazdasági, társadalmi, törvényhozói, adminisztratív és kulturális munkáról, amelynek célja a közjó előmozdítása. Szöveg és kép: K.L.
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|