A pápa és a Nobel-békedíj

Sokan számítottak a jubileumát ünneplő
II. János Pál kitüntetésére

Az idén II. János Pál pápát tartották az egyik legesélyesebbnek a Nobel-békedíjra. Különösen Olaszországban és Lengyelországban vették biztosra a péteri szolgálata megkezdésének 25. évfordulóját ünneplő Szentatya kitüntetését. Az idei díjat végül Sirin Ebadi iráni jogásznő kapta meg, az emberi jogok védelme és a demokrácia érdekében kifejtett munkásságáért.

A rangos elismerés mindig egyben időszerű mondanivalót is hordoz. Ebadi asszony esetében az üzenet világos: az iszlám és az emberi jogok összeegyeztethetőségét hirdető jogásznő példája bátorítás a muzulmán világban reformokért küzdők számára.

Azt pedig senki nem vonja kétségbe, hogy a békéért és a vallások közötti párbeszédért a legtöbbet II. János Pál pápa tette az utóbbi huszonöt év folyamán. Maga az új Nobel-díjas is első nyilatkozatában tisztelettel adózott a Szentatya iránt: "Mindig is csodáltam a pápát, különösen amikor elítélte az amerikaiak iraki beavatkozását."

Többen pontosan ezért tartották kétségesnek, hogy a pápa legyen az idei díjazott: az Egyesült Államok iraki háborúja elleni kiállása okán ezt a gesztust esetleg rossz néven vették volna az Atlanti-óceán túlpartján. Ezen feltételezést azonban nem támasztja alá a tény, hogy maga Bush elnök is nagyra becsüli II. János Pált, és a "megelőző háború" doktrínája körüli vita nem okozott törést a Vatikán és Washington kapcsolataiban.

Mások szerint az evangélikus többségű oslói bizottság részéről elképzelhetetlen volna a katolikus egyházfő kitüntetése. Különösen, hogy a fogamzásgátlás és az abortusz kérdésében konzervatív álláspontot képvisel...

De kérdezzük: mi köze volna a szexuális erkölcs terén hirdetett egyházi tanítással való egyet nem értésnek a békéért történő fáradozáshoz? Ugyanakkor a Nobel-békedíjjal már több vallási vezetőt is kitüntettek (Martin Luther King - 1964; Desmond Tutu érsek - 1984; a Dalai Láma - 1989), sőt katolikus egyházi személyiségeket is: a most boldoggá avatandó Kalkuttai Teréz anyát 1979-ben, a kelet-timori szabadságért küzdő Carlos Filipe Ximenes Belo érseket pedig 1996-ban.

Felmerülhet a kérdés, vajon a pápa mint Krisztus földi helytartója nem áll-e az ilyen jellegű díjak felett? Angelo Sodano bíboros államtitkár ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy a pápa a béke hírnöke, és ha valamely szervezet ezt el kívánja ismerni, az helyénvaló, ugyanakkor Péter utódja felette áll ezeknek az elismeréseknek. Hogy megkap-e vagy sem egy díjat, az a Szentatya érdemein mit sem változtat, elismertségét sem növeli, illetve nem vonja kétségbe. Azt is szokták mondani, hogy az ő esetében inkább a díj tekintélyét emeli... A pápának adott számos díszdoktori cím - például a római La Sapienza egyetemé - vagy díszpolgárság - tavaly éppen Róma városáé - jelentőségét inkább abban kell látni, hogy azok a pápa iránti tisztelet kifejezései. Ezeknek ő érthetően örül, de leginkább mégis akkor boldog, ha a fiatalok mutatják ki iránta szeretetüket.

Akik most a pápát tartották a Nobel-díj esélyesének, azt is hozzátették: már csak törékeny egészségi állapota miatt is neki kellett volna adni az idei díjat, hiszen azt csak élő személyek kaphatják meg... Bízunk benne, hogy pusztán emiatt II. János Pál kitüntetése még nem lett volna olyan sürgős, és jövőre is ugyanilyen izgalommal fogjuk várni a Nobel-bizottság döntését.

Érszegi Márk A.

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu