Harrach Péter

Szavakkal és tettekkel...

A keresztény társadalmi felelősségvállalás mai hőseiről

Két kiemelkedő eseménye van október hónapban egyházunknak: a Szentatya pápaságának huszonötödik évfordulója és Teréz anya boldoggá avatása. Előttünk áll két ember a maga életútjával, életművével. Nyilvánvaló a közös vonás személyiségükben: a lelkierő, a hivatástudat, a teljesítmény - és mindennek gyökere, a hit. Érdekes, hogy mindketten kelet-európai nép szülöttei, de hivatásuk egyetemes, nemzetek feletti szerepet szánt nekik. A közös szolgálat és a lelki barátság kapcsolta össze a mély lelkiéletet élő és nagy teljesítményt nyújtó két embert.

Van azonban életükben más közös vonás is, amelyre érdemes felfigyelnie annak, aki 2003 őszén Magyarországon él: a keresztény társadalmi felelősségre, annak aktuális feladataira, a szociális gondoskodásra és a közgondolkodás alakítására. Mindkét életműben megtalálható ez a kettős feladat, az elesettek felkarolása mégis inkább Teréz anyához, a tanítás, az értékrend közvetítése pedig inkább a Szentatyához köthető.

Miért fontos ez nekünk?

Egyrészt azért, mert nem kevesen vannak közöttünk elesettek, gondoskodásra szorulók, szeretetre vágyók. A kiépített intézményrendszer keretet ad a szociális gondoskodáshoz, de az a tapasztalatom, hogy elkötelezett, sokszor "megszállottnak" tűnő emberek nélkül ez üres marad. Ha meg is kapja a gondozott a legszükségesebbeket, magányát és szorongását mégis csak egy biztató mosoly, egy vigasztaló szó vagy megnyugtató simogatás oldhatja fel. Ez nem csak a gondozottra és a gondozóra igaz. Mindnyájunk életében vannak időszakok és események, amikor erre rászorulunk. - És találkozunk olyan emberekkel is, akiknek mi vagyunk a segítség.

Másrészt ma nagy igény van a szociális érzékenység közéleti megjelenítésére, különösen azért, mert a tőke képviselete igen erős. A közéleti szerepet vállaló keresztények feladata, hogy a keresztény-szociális gondolat újból kellő súllyal érvényesüljön. Biztos alapra tudunk építkezni. Az egyház szociális tanítása - benne II. János Pál enciklikái - valamint Prohászka Ottokár és Giesswein Sándor példája biztos eligazítást ad mai szociális gondjaink megoldásában. A hitelesség mellett ugyanakkor van a politikai tevékenységnek egy másik alapvető követelménye, amely természetesen itt is érvényes: a hatékonyság. Egy szűk keresztény politikai csoport csak akkor lehet hatékony, ha egy erős szövetség keretében működik. Ennek elengedhetetlen feltétele, hogy radikális keresztény politikai magatartását a sokszínű szövetség tolerálja. Ez pedig nem mást jelent, mint az egyházias álláspont következetes képviseletét olyan kényes kérdésekben is, mint az abortusz, az eutanázia, az egyneműek kapcsolatának törvényesítése, az európai alkotmány és a keresztény-szociális gondolat ügye.

A keresztény társadalmi felelősség másik terepe a társadalmi tudat formálása. Valaha, a homogén keresztény társadalomban ez csupán iskolai és templomi tanítást jelentett. Ma, a plurális társadalmi viszonyok között több értékrend és életforma él egymás mellett. A keresztény tanúságtétel egyik feladata éppen az, hogy igazolja: Jézus Krisztus tanítása jelent igazi megoldást életünk kérdéseire. A liberálisok gyakran hangoztatják: fogadd el önmagad úgy, ahogy vagy, illetve a társadalmat olyannak, amilyen. Hiszen - hirdetik - a különbözőségek, a másságok között nem lehet rangsorolni, senkinek nincs joga megmondani, melyik a helyes. Ezzel szemben mi, keresztények nemcsak elfogadjuk az embert és a társadalmat, de - meghagyva mindenki szabadságát - megkíséreljük formálni azt, mert tudjuk: van objektív igazság. Korunk nagy problémája, hogy a társadalom életét irányító normákat nemcsak megszegik, de érvényességüket is megkérdőjelezik. A mai "néptanítón", a televízión keresztül sokszor olyan emberek formálják a társadalmi tudatot, akiknek az élete zátonyra futott, akik deviánssá váltak, és ebből csinálnak ideológiát. Hatásukat naponta tapasztaljuk - manipulált tömegben élünk. Nagy a kísértésünk, hogy visszavonuljunk a magunk világába. De kereszténységünk nem merülhet ki ebben. Ha tudjuk, hogy egyéni és közösségi életünket objektív normák irányítják, ha tudjuk, hogy van hiteles értékrend, ha megtapasztaltuk az Evangélium életformáló hatását, ezt szavakkal és tettekkel kell képviselnünk iskolában, médiában és közéletben.

Milyen egyszerű kimondani. De megtenni sem lehetetlen. Ők ketten is megtették. Mindegyikük a saját helyén, a saját eszközeivel.

(A szerző az Országgyűlés alelnöke, az MKDSZ társelnöke.)

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu