Krakkói jegyzet

Harminckilenc turbina

Most pedig, kedves barátom, ki először jársz Krakkóban, most pedig, miután már körbesétáltad a Főteret és a Jagelló Egyetemet, megcsodáltad a Wawelt, barangoltál az óvárosi utcákon és megetetted tenyeredből a galambokat, most, amikor úgy gondolnád, hogy már minden fontosat láttál, most megmutatom neked az emberiség erőművét. Igen, végső soron hőerőműnek is mondhatjuk. Nem, a belépéshez nem lesz szükség az útleveledre, és a sajtóigazolványodat is elteheted. Gyere csak velem.

Látod, már itt is vagyunk, a Szent Tamás utca és a Kórház utca sarkán. Látod, ez a tizenötödik századi polgárház a Szentlélekről Nevezett Női Kanonokrend kolostora. Mellette pedig, látod, itt áll a keskeny templom, a kolostor részeként, egybeépítve azzal, hogy bármikor átjárhassanak... Sallangmentes, szerény kis templom. Gyere, lépjünk be! Látod, ma hétfő van, délután negyed öt, és a padsorok csaknem tele apácákkal. Ez itt az emberiség erőműve, a valódi. Állj meg itt a háttérben, az egyszerű üvegtáblás ajtónál, és figyeld, miként imádkoznak, hallgasd a hallgatásukat. Állj meg, és számold össze, hány fekete fátylat is látsz... Azt mondod, harminchetet? Hanem nézd, balról, azon a szűk ajtón éppen belép két nővér, két egészen fiatal, szálegyenes tartással... Add hozzá. Most már harminckilenc.

Zsille Gábor

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu