 |
 |
 |
 |
2003.09.14
|
Szeptember 14.:
Fájdalmas Szűzanya ünnepe |
 |
|
 |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||
|
|
|
Otthon a szülőföldön Egyik legbecsesebb kifejezésünk a nagyszombat, mert a feltámadást jelenti. A magyar katolicizmus és művelődéstörténet számára ez a kifejezés még egy tartalommal bír, s az sem független a föltámadás tágabb jelentéskörétől. A történelmi Magyarország egyik városát is így hívják, amelyet II. János Pál pápa mostani szlovákiai körútja során meglátogat.
A Pozsonytól harminc kilométerre fekvő Nagyszombat városa Esztergom eleste után nemcsak az esztergomi érsekek és káptalan székhelye lett, vagyis a magyar egyház központja évszázadokon át, de Pázmány Péter révén a katolikus megújulás, feltámadás mellett a magyar művelődés fellegvára is, az általa alapított egyetemmel.
A városban ma már alig-alig hallunk magyar szót. A kövek, az épületek, a szobrok, az üvegablakok és a szentek csontjai azonban értik a nyelvünket. Sok temploma okán Nagyszombatot kis Rómának is nevezték. Az 1910-es népszámláláskor még a város egyharmada magyar volt, ma már azonban elenyésző a számuk, így magyar szentmise sincs a kilenc templom egyikében sem, csak ha búcsúra jönnek a csallóközi és a pozsonyi magyarok, vagy ha éppen magyar papot szentelnek az egykori egyetemi templomban, a mai székesegyházban.
Ez a pazar egyhajós templom a történelmi Magyarország első barokk épülete, amely a jezsuitáké volt sokáig. Homlokzatán öles betűkkel olvasható, hogy Esterházy Miklós nádor építtette. Hatalmas faragott főoltárán a jezsuita rend nagyjainak és a magyar szent királyoknak a szobrai láthatók. A szószéken pedig a szent koronás Magyarok Nagyasszonya tartja a Kisjézust. Az egykori trinitárius templomban, amely most a jezsuitáké, számtalan kis márvány hálatábla látható. Itt a régebbiek között sok a magyar nyelvű, s a főoltár mellett itt is Szent István és László látható, utóbbi kezében a nagyváradi "templom"-mal. Az egyik mellékoltáron őrzik üvegurnában a kassai vértanúk csontereklyéit. A Szent Miklósról nevezett legrégebbi nagyszombati templomban pedig, amely az esztergomi időkben székesegyházként szolgált, számos esztergomi prímás síremlékét találjuk az oldalkápolnákban, és az üvegablakokról itt is az Árpád-ház kiemelkedő alakjai tekintenek le ránk. Magyar szentek, magyar királyok? Igen, de természetesen a szlovákságéi is. Mint ahogy az esztergomi érsekek is jó főpásztorai voltak a főegyházmegye magyar és szlovák híveinek egyaránt. Sok vád éri a magyar történelmet az utóbbi másfél évszázadban, hogy rosszul bántunk a nemzetiségekkel. Egyházi szempontból e vádak semmiképp nem állják meg a helyüket. Ha csak az esztergomi érsekek nemzetiségi hovatartozását nézzük, megállapíthatjuk, hogy közülük nem kevesen szlovák származásúak voltak. S Trianon előtt a magyar egyházban íratlan törvény volt, hogy vegyes lakosságú püspökség élére olyan főpásztort lehet csak kinevezni, aki tud prédikálni hívei anyanyelvén... Sajnos ez fordítva még nem vált gyakorlattá. Magyar anyanyelvű pap Szlovákiában püspöki méltóságig még nem emelkedhetett. S ez azért is feltűnő, mert más volt magyar területeken, Erdélyben, Kárpátalján vagy a Délvidéken ebből a szempontból nincs okunk panaszra. Ez bizony komoly sérelme az össznépesség egytizedét kitevő szlovákiai magyarságnak. Annak az elképzelésnek, hogy a magyarlakta területekből önálló egyházmegye alakuljon, magyar püspökkel, a felvidéki magyar papok szerint sincs realitása. Az egyenlő esély elvének azonban előbb-utóbb Szlovákiában is gyakorlattá kell válnia, ha a kisebbségek irányába elvárható "pozitív diszkrimináció" egyelőre csak a merész álmok közé tartozik... A szlovákiai politikai életben a magyarság arányának megfelelő mértékben van jelen, s azt is mondhatjuk, hogy megkerülhetetlen tényező. Egyházi téren még javulhat a helyzet... A mai Pozsony-nagyszombati Főegyházmegyének négyszáz papja van - közülük minden ötödik magyar. Az utóbbi évtizedben szinte minden évben szenteltek magyar fiatalt, olykor nem is egyet. A pozsonyi dómban vagy Nagyszombatban ilyenkor már a magyar Himnusz is felhangozhat a szertartás végén. A szlovákiai magyarok imádsággal készülnek a pápa látogatására, és reménykednek, hogy a béke és a kiengesztelődés evangéliumát hirdető zarándoklat hozzásegít a népek közötti bizalom erősödéséhez. Az a vágyuk, hogy otthon érezhessék magukat szülőföldjükön és a helyi egyházukban. Nagyszombatban, Pozsonyban és szerte Szlovákiában. Szerdahelyi Csongor
|
|
|
|
|
||||||
Új Ember:hetilap@ujember.hu
| ||||||
