Szegedi mise

Dohnányi művének első CD-felvétele

Gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter kezdeményezésére 1928-ban pályázatot írtak ki mise komponálására, melyet a szegedi Fogadalmi-templom felszentelésének ünnepére szántak. A világhírű zongoraművész, karmester és zeneszerző, Dohnányi Ernő (1877-1960) az első körben eredménytelen pályázat második fordulójára - Király-Kőnig Péter baráti unszolására - készítette el "szakrális programzenéjét". A bírálóbizottság egyértelműen Dohnányi művét hozta ki győztesnek, melyet 1930. október 25-én mutattak be, a szerző vezényletével.

A Szegedi mise olyan, mint a Fogadalmi-templom. Fenséges és lenyűgöző hatású, melyben az ősi, hagyományos formák jól megférnek a századfordulóra jellemző színpompával. Eklektikus - ahogy Dohnányi teljes életműve is annak tekinthető. Jóllehet e jelzőt a "hivatásos" ítészek gyakran negatív kritikaként említik, e több stíluselemből építkező, sajátos "művészi látásmód" valójában összegzésnek is tekinthető. Különösen akkor, ha ezt valaki olyan ízléssel műveli, mint Dohnányi, akinek a kommunista diktatúra idején feledésre kárhoztatott kompozíciói egyre-másra kerülnek újra a figyelem középpontjába. (Az Erkel Színházban az elmúlt szezonban újították fel A vajda tornya című operáját.)

Dohnányi ötvenperces, nagy előadói apparátust - négy énekes szólistát, szimfonikus zenekart, orgonát és nyolcszólamú kettős kórust - igénylő miséjének állandó részeit (Kyrie - Gloria - Credo - Sanctus - Benedictus - Agnus Dei) zenekar, változó részeit (Introitus - Graduale - Alleluja - Offertorium - Communio) orgona kíséri.

A szegedi dómban tíz évvel ezelőtt, majd idén június 13-án, az Egyházzenei Hetek keretében csendült fel újra a Missa in dedicatione Ecclesiae, vagyis a Templomszentelési mise. A Magyar Rádió élőben közvetítette az eseményt. A bravúros szervezésnek köszönhetően a koncert napján már kapható volt a mise CD-n. A zenei anyagot egy nappal korábban rögzítették a helyszínen, a sokszorosítás, a borítók elkészítésének fázisait pedig éjszaka bonyolították le a Rádió lelkes munkatársai.

Ábrahám István egyházmegyei zeneigazgató a mise történetét és jellegzetességeit vázoló ismertetésében utal arra, hogy a zeneszerző művével áttételesen a csanádi egyházmegye első püspöke, a velencei származású Szent Gellért előtt is tiszteleg. Dohnányi számára ismert tény volt, hogy Velencében alkalmazták először a többkórusos énekmódot, amelyet Willaert, Rore, Gabrieli, Monteverdi munkássága nyomán vett át egész Európa. Dohnányi úgy illesztette a két kórus mellé a négy énekes szólamait, hogy azok nem különülnek el, hanem "harmadik kórusként" szólalnak meg. Több tétel alaphangulata fájdalmas, panaszos könyörgés. A zeneszerző ezzel akarja kifejezni, hogy a templom építésével a város az árvízzel járó szenvedésnek állított emléket, ugyanakkor felidézi a Trianon által szétszakított magyarság bánatát is. A záró Communio-tétel viszont bizalmat és reményt sugároz...

Pallós Tamás

(A Magyar Rádió Énekkara, Szegedi Szimfonikus Zenekar, vezényel: Strausz Kálmán, közreműködik: Frankó Tünde, Németh Judit, Somorjai Simon, Szüle Tamás - ének, Hock Bertalan - orgona - Magyar Rádió Rt., 2003)

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu