HOMÍLIAVÁZLAT

Az egyház az eucharisztiából él

A fent idézett gondolattal kezdi a Szentatya legújabb enciklikáját. Valóban belőle élünk, mert ha nem, akkor hitünk sivárrá, üressé válik. Az egyház belőle él, benne ver gyökeret!

Megszoktuk a szentmisét. Megszoktuk és természetesnek vesszük, hogy a második isteni személy, Jézus Krisztus jelen van a kenyér és bor színe alatt. A mai evangélium átelmélkedése segít abban, hogy lefújjuk azt a porréteget, mely újra és újra elfedi annak a csodálatos ajándéknak a titkát, melyet eucharisztiának nevezünk, s ez elindíthat bennünk néhány gondolatot, hogy tisztán és világosan felragyoghasson hitünk nagy misztériuma.

Az egyház az eucharisztiából él - és én? Én, aki az egyház élő tagja vagyok, belőle élek? Valahányszor, mikor nem állok be az áldozók sorába, kényelemből, restségből, vagy mert nincs kedvem gyónni, visszautasítom Krisztus jegyajándékát, melyet az egész egyháznak - s így nekem is adott. Egyedül belőle élni, és nem engedni, hogy bármi más csillapítsa szomjamat, egyedül ő!

Az eucharisztia, Krisztus jegyajándéka, nem olyan, amit mint egy gyűrűt meg kell őrizni, ezt cselekedni kell! A kenyeret és bort ma is Krisztus változtatja át, de nem egyedül, hanem az egész egyházzal együtt. Ez az eljegyzési ajándék nem jelkép, hanem valóság. Jézus kereszthalála totális igen az Atyának, ezt elővételezve mondja ki az utolsó vacsorán, hisz kezébe vette testét és vérét, hogy kiszolgáltassa. Azért a vacsorán, mert igenjét nekünk akarta adni, hogy mi is ezzel állhassunk az Atya elé. Ezért a szentmise igenje tartalmazza a keresztáldozat igenjét, sőt azonos vele. Ha az egyház misézik, Jézus igenjét, keresztáldozatát mondja ki az Atyának. És ezt az igent nem utólag, hanem itt és most, a mai nap szentmiséjén mondom ki.

Isten szövetséget köt velünk minden egyes szentmisén. Nem egy valamikorit újít meg, hanem itt és most akar velem szövetséget kötni. Ugyanakkor nem mi, hanem Jézus a szövetségese, nekünk benne kell maradnunk, mert nélküle semmit sem tehetünk. Ezért nem lehet otthon, rádión, tévén keresztül ünnepelni az eucharisztiát. A szentmise az egyház igenlő részvétele szentségi módon az új és örök szövetség megkötésében. Az én részvételem jele, hogy részese akarok lenni ennek a boldog szövetségkötésnek.

Mint házigazda, vőlegényként önmagát nyújtja jegyesének, az egyháznak az eljegyzési vacsora keretében, s az én válaszom a teljes jelenlét. Az ő régi igenjét, mely a keresztáldozatban csúcsosodott ki, ma is egyenként kimondjuk. Nem annak megismétlését, hanem pontosan azt! Belegondolhatunk, hogy mindennap részesei lehetünk ennek a megrendítő misztériumnak, s mi mégis hányszor utasítjuk vissza Isten hozzánk lehajló szeretetét.

A mai vasárnap arra hív - Kalkuttai Teréz anya szavaival élve -, hogy legyen ez a miséd olyan, mint életed első miséje. Legyen olyan, mint életed utolsó miséje. Legyen olyan, mint életed egyetlen miséje.

Gáspár István

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu