Az egyház kincse nem a sajátja

"Jelentős része vagyunk a kulturális örökségnek"

A nemzeti kulturális örökség napján az ország kulturális javait bemutató intézmények - köztük az egyházi tulajdonban lévő gyűjtemények és múzeumok - egész sora ingyenesen látogatható. Ebből az alkalomból beszélgettünk Farkas Attila érseki tanácsossal, aki papi hivatása mellett művészettörténészként az Országos Egyházművészeti Tanács titkára és az Országos Katolikus Gyűjteményi Központ igazgatója.

- A helyi egyházak tulajdonában lévő felbecsülhetetlen értékek az egész egyház kulturális örökségét képezik, ugyanakkor az adott nemzet is magáénak vall(hat)ja azokat. Egy-egy nemzet kulturális javai pedig az egész emberiséget gazdagítják. Kincseinket tehát ennek megfelelően kell megbecsülnünk.

Amikor most az egyház is ingyenesen látogathatóvá teszi, vagyis a legszélesebb közönség számára is megnyitja gyűjteményeit, múzeumait, akkor ezzel azt is dokumentálni akarja, hogy ezeket a kincseket nem tekinti féltékenyen a magáénak, még ha az egyházban születtek és az egyház őrzi is őket évszázadok óta. Ez mind közkincs. Fontosnak tartottam ugyanakkor hangsúlyozni: kulturális értékeink is dokumentálják, hogy történelmi egyház vagyunk. Nemcsak a vallásos kultusz átadásával, hanem a kulturális értékek növelésével és megőrzésével a katolikus egyház immár ezer éve szolgálja a magyar nemzetet. A protestáns egyházak közel ötszáz éve teszik ugyanezt.

1988 óta működik a Vatikánban az Egyházi Kulturális Javak Pápai Bizottsága, amely az egész világegyház műkincsállománya és kulturális értékei fölött gyakorol felügyeletet, szabályozza ezek gondozását. A bizottság 2001 nyarán kelt legutóbbi körlevelében az egyházi múzeumok pasztorális szerepéről szólt, hangsúlyozva, hogy bár ezek a gyűjtemények részei az egyetemes kulturális örökségnek, ugyanakkor nem feledkezhetünk meg lelkipásztori jelentőségükről sem: tanúsítják az egyház jelenlétét, és hirdetik Krisztusnak az egyházra bízott örömhírét.

A magyar egyház - ezen a téren - mintha megelőzte volna a korát: hiszen több mint két évtizeddel a pápai bizottság felállítása előtt, 1967-ben megalakult az Országos Egyházművészeti és Műemléki Tanács, két évvel később pedig az Országos Katolikus Gyűjteményi Központ...

- Ez a két intézmény ma a Püspökkari Titkárság intézményeként működik. A tanács a püspökségek egyházművészeti bizottságainak tagjait tömöríti, ankétjain, tanulmányútjain egységes szemlélet kialakítására törekszik: hogy az egyházművészet új alkotásai megfeleljenek rendeltetésüknek, a műemlékek kezelése pedig összhangban legyen a rájuk vonatkozó törvényekkel, előírásokkal. A tanács elnöke Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek. A gyűjteményi központ feladata a magyarországi katolikus egyház tulajdonában lévő könyvtárak, levéltárak, múzeumok és gyűjtemények szakmai munkájának felügyelete, a műtárgyállomány felmérése és nyilvántartása. A szakszerű katalogizálás több mint harminc éve folyik: ennek célja a műtárgyak megfelelő azonosíthatóságának biztosítása mellett ezek tudományos kutatása is.

Kik férnek hozzá ehhez a számítógépen őrzött adattárhoz? Hiszen az utóbbi időkben egyre gyakoribbak a templomi betörések, a múzeumi lopások...

- Immár Magyarországon is tevékeny a nemzetközi műtárgymaffia, amely tudatosan "gyűjt" bizonyos műtárgyakat, körültekintően választ ki olyan templomokat, ahol nagyértékű képek és szobrok találhatók. Ezért érthető, hogy ez a nyilvántartás csak igen szűk körben hozzáférhető. Nem akarunk ötleteket adni a bűnözőknek. Szorgalmazzuk viszont a templomok és a gyűjtemények megfelelő védelmének ügyét. Az utóbbi évtizedekben a püspökségek kialakították azokat a központi gyűjteményegyütteseket, amelyekben az értékes műtárgyak megtekinthetők, és biztonságosan őrizhetők. Ezek "befogadják" a kisebb templomok jelentősebb műtárgyait éppúgy, mint a kallódás veszélyének kitett értékeket.

Védeni akarjuk értékeinket. Ez azt is jelenti, hogy biztosítást köt az egyház ezekre a kincsekre?

- A templomok és plébániák tartozékaikkal együtt biztosítva vannak. Az egyes műtárgyak biztosítása viszont olyan összegbe kerülne, amely többnyire meghaladja az egyházi intézmények anyagi lehetőségeit.

A múzeumok, gyűjtemények mellett a templomokban is rengeteg érték található...

- Ahol az egyház jelen van, ott jelen van a kultúra is: a kultusz és a kultúra szavak hasonlósága nem véletlen: azonos tőből származnak. Az egyház - hosszú története bizonyítja - kultúrmissziót is végez, amikor a hitet terjeszti, ugyanakkor kulturális tevékenységével is evangelizál. Múzeumai és templomai között e tekintetben csak hangsúlyeltolódás van.

Ezért is érdekes az az interjú, amely a szeptember 4-i Magyar Nemzetben olvasható: a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal új elnöke ebben azt nehezményezi, hogy az elmúlt fél évben huszonöt műemléki helyreállítás folyt az országban, amelyből húsz templom volt. Szerinte ezt semmi sem indokolja, és nem szerencsés valamely "műfajt" ennyire preferálni...

- Varga Kálmán szakértelmét becsülöm, ez a vélekedése azonban megdöbbentett. Itt nem "műfajról" van szó, hanem értékről. Negyven éven át a magyarországi műemlék templomok és plébániák gondozása igencsak háttérbe szorult. A műemlékek szakembere funkciójukat tekintve nem tehet különbséget a felújítandó objektumok között. Legyen az templom vagy kastély: csak az lehet a kérdés, melyik szorul rá jobban a helyreállításra.

Örömmel állapíthatjuk meg, hogy az elmúlt évtizedben az egyház újból elfoglalta az ország kulturális életében azt a helyet, amely évezredes jelenléte, tevékenysége és jelenkori igyekezete révén méltán megilleti. Külföldi és hazai közös kiállításokon való részvételünkkel - gondoljunk csak a tavalyi vatikáni kiállításra -, műtárgyak kölcsönzésével is segítjük annak dokumentálását, hogy a magyarság ezer éve szerves része Európának.

(kipke)

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Tamási Judit igazgató vezetésével negyedik éve szervezi Magyarországon a Kulturális Örökség Napjait. Az ingyenes épületlátogató hétvége ötlete Franciaországból indult ki, és tíz éve az Európa Tanács is támogatja. Évről-évre jelentkeznek egyházi intézmények, templomok is, hogy ingyenesen mutassák be látogatóiknak kulturális kincseiket ezen a két napon. Szeptember 21-22-én az ország minden táján, 430 helyszínen - köztük 75 egyházi intézményben, amelyek közül néhánynak a képét itt bemutatjuk - várják az érdeklődőket.

A Kulturális Örökség Napjainak nem titkolt szándéka az, hogy a társadalom széles körében ismertté tegye az ország szépségeit, felhívja a figyelmet az épített örökség védelmére.

Az országos megnyitó ünnepség 2002. szeptember 20-án (pénteken) lesz a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében.

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu