Cigánypasztorációt is tanulnak majd a kispapok

Beszámoló a püspöki konferencia üléséről

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia szeptember 3. és 5. között tartotta rendes őszi ülését. A tanácskozás témáiról a Veres András püspöktől, a konferencia titkárától kapott információk alapján tájékoztatjuk olvasóinkat.

A püspöki testületet Keresztes Szilárd hajdúdorogi görög katolikus püspök, a konferencia migrációs és kisebbségekkel foglalkozó bizottságának elnöke és munkatársai tájékoztatták a cigánypasztoráció helyzetéről. Veres András hangsúlyozta, hogy ez nem új tevékenység a hazai egyházban, a cigánysággal foglalkozó lelkipásztorok több évtizedes tapasztalattal rendelkeznek. Különleges feladat ez, gyakorlásához az elhivatottság mellett speciális ismeretek is szükségesek. A konferenciának ezért az a szándéka, hogy a papképzésben ezentúl nagyobb szerepet kap a cigányok lelkipásztori ellátására való felkészítés, ennek részeként a kultúrájuk alaposabb megismerése. Fontos tapasztalatként könyvelték el a püspökök, hogy míg általában a templom és az egyházi intézmények a lelkipásztorkodás színterei, a cigányokhoz el kell mennie, fel kell keresnie őket ott, ahol élnek, ahol dolgoznak, annak, aki párbeszédet akar velük folytatni. Az egyház a pasztoráció révén és más eszközökkel a továbbiakban is igyekszik enyhíteni a cigányság megélhetési és társadalmi problémáin. Feladatának tekinti, hogy iskolákban, nevelőintézetekben végzett munkával és a közösségi találkozások lehetőségének megteremtésével tágítsa életük lehetőségeinek körét. Ezen munkálkodik számos, cigány gyermekekkel foglalkozó egyházi intézmény. A püspökök örömmel értesültek arról, és ebben a hazai cigánypasztoráció elismerését is látják, hogy a Pápai Migrációs Bizottság Magyarországot választotta a soron következő, 2003 júliusában megrendezendő nemzetközi konferenciájának helyszínéül.

A magyarországi lelkiségi mozgalmak püspökkari referensévé Szabó Tamás tábori püspököt nevezte ki a konferencia. Mint Veres András elmondta, feladata lesz a püspökök és a mozgalmak, valamint a mozgalmak egymás közötti kapcsolatainak szervezése, segítése.

A testületet Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspök tájékoztatta az augusztusban megrendezett torontói Ifjúsági Világtalálkozóról, amelyen hazánkat 320 fiatal képviselte. Az itthoni szervezők kimagasló hozzáértéssel végezték a munkájukat, a kanadai magyarok pedig olyan rendkívüli vendégszeretetről tettek tanúbizonyságot, hogy ezzel kivívták a többi nemzet fiataljainak csodálatát is. A püspöki konferencia levélben mondott köszönetet a tengerentúli magyaroknak és Gábor Miklósnak, a hazai szervezők vezetőjének.

A konferencia ülésén látogatást tett Zserdin Antal Gellért délvidéki magyar születésű misszionárius, akit a Szentatya két hónapja nevezett ki püspökké. A ferences atya 28 éve teljesít lelkipásztori szolgálatot az inkák között, a perui őserdők mélyén. (Az Új Ember 2002. április 19-i számában bővebben olvashatunk róla.)

A püspökök megdöbbenéssel vették tudomásul a konferencia titkárának beszámolóját arról, hogy a pedagógus alapbér növelésével együtt - bár a törvény ezt előírja - nem növekedett a hitoktatók óradíja. A kormány ugyanis nem irányozta ezt elő a költségvetési törvényjavaslatban, a hatályos törvényre hivatkozó fideszes módosító javaslatot pedig a kormánypártok, köztük a hívő képviselők is, leszavazták. Veres András "irányított, tudatos döntést" lát a hitoktatói óradíjak alacsonyabb szinten tartása mögött, ugyanakkor bízik abban, hogy a kormány korrigálni fogja a júliusban elfogadott költségvetési törvény ezen szakaszát, ami összesen két és félezer fő- és részállású, valamint óraadó hitoktatót érint, akik mintegy 370 ezer fiatal hitbeli neveléséért fáradoznak.

A Magyar Katolikus Egyház 2001. évi gazdálkodásáról szóló beszámoló szerint az egyház gazdálkodása kiegyensúlyozott volt. A bevételek 10,6 százalékkal, míg a működési kiadások 17,8 százalékkal nőttek. Legjobban az oktatási terület működési költségei növekedtek, ahol a fedezetet - az önkormányzati intézményekkel ellentétben - csak két évvel később biztosítja a kiegészítő normatíva, addig azt a fenntartó egyház előlegezi meg. Ilyen volt 2001-ben a pedagógusok 1,43-as szakmai szorzójának bevezetése. Ez a pedagógusaink kereseti viszonyait lényegesen javította, az egyházi fenntartók számára azonban súlyos kiadásokat jelentett. A 2001. évi bevételek között legnagyobb mértékben a közszolgálati tevékenység állami normatív támogatása növekedett, ami egyrészt az oktatási és szociális normatívák emelkedésének, másrészt a katolikus egyház által ellátott közszolgálati feladat bővülésének köszönhető.

Szentmisében köszöni meg és intézményeinek fejlesztésére fordítja az egyház a 2001. évi személyi jövedelemadóból felajánlott egymilliárd-háromszázötvennégymillió forintot. (A jótevőkért 2002. december 1-jén az ország minden templomában szentmise lesz. Budapesten a Szent István-bazilikában a 10 órai szentmisét ajánlják fel erre a célra.) Az APEH adata szerint az idén a katolikus egyház részére szánt személyi jövedelemadó egy százalékának felajánlásából származó összeg 11 százalékkal, összesen 133 millió forinttal magasabb az előző évi öszszegnél. A növekedés azért is kedvező, mert ez az adózó állampolgárok adóköteles jövedelmének emelkedését mutatja. A 2001. évben ugyanis jelentősen bővült az adókedvezmények, köztük a családi adókedvezmények köre is, ami egyben a felajánlók számát és a felajánlható összeget csökkenti. A családi támogatások örvendetes bővülése különösen a katolikus egyházat érinti, ahol a felmérések szerint a legtöbb nagycsaládos található.

- szikora -

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu