Vallások és kultúrák konfliktus és párbeszéd között

Találkozó Palermóban

A Sant´Egidio közösség és az ottani főegyházmegye rendezésében Palermo adott otthont szeptember 1. és 3. között annak az évente megtartott béketalálkozónak, amelyet II. János Pál pápa 1986-os assisi kezdeményezését követve a közösség - a Szentatya áldásával - azóta évről évre más-más városban hív össze. A pápa most is buzdítást intézett a résztvevőkhöz, hogy "Assisi szellemét terjesszék..., Isten segítségében bízva, aki ott is képes a megnyitni béke útját, ahol az embereknek ez nem sikerül".

Az esemény az ökumenizmus és a párbeszéd fóruma. A résztvevők között voltak, a teljesség igénye nélkül: a házigazda De Giorgi bíboros érseken és bíboroson kívül Abuna Paolosz etióp ortodox pátriárka; román, bolgár és orosz ortodox metropoliták és püspökök, valamint hasonló rangú protestáns méltóságok; a nemzetközi tekintélyű David Rosen rabbi és René Samuel Sirat, Franciaország nyugalmazott országos főrabbija; a szudáni Isza Idrisz Szakuta muzulmán misztikus, Mohammed Amine Szmaili, a rabati egyetem teológiaprofesszora; nem hiányoztak a sintoizmus, a buddhizmus és más keleti vallások képviselői sem. Politikusok, művészek és publicisták is bekapcsolódtak a találkozó munkájába, köztük sokan hangsúlyozottan nem hivők, mint Giuliano Amato volt olasz kormányfő, az Európa jövőjét tárgyaló Konvent alelnöke és Bronislaw Geremek egykori lengyel külügyminiszter. A találkozónak külön afrikai dimenziója is volt: felszólalt a burundi elnök, és mozambiki küldöttség emlékeztetett a Sant´Egidio közvetítésével az ottani polgárháborút lezáró békeszerződés tizedik évfordulójára.

Az idei találkozó címe, Vallások és kultúrák a konfliktus és a párbeszéd között volt, mely a világunkat 2001. szeptember 11. nyomán kínzó dilemmát megfogalmazva egyúttal megoldást is ajánl. Andrea Riccardi, a Sant´Egidio közösség alapítója bevezető előadásában feltette a kérdést: vajon nem ért-e véget a párbeszéd, a népek közötti együttélésről alkotott optimista álmok korszaka? Nincs-e azoknak igaza, akik szerint a dialógus keresése egyenesen a konfliktust keresők kezére játszó naivitás? Vagy épp most van a legnagyobb szükség a párbeszédre mint a háború elkerülésének egyetlen módjára?

A találkozó e kérdésre kereste a választ, miközben kerekasztal-beszélgetéseken egyes konkrét globális vagy regionális politikai, erkölcsi vagy vallási problémákat tárgyaltak. Nagy érdeklődés kísérte például az Roger Etchegaray bíboros által elnökölt részt, amely többek között egy izraeli államminiszter és egy palesztin diplomata részvételével vitatta meg a békés szentföldi kibontakozás esélyeit. A találkozó végén a résztvevők egyidejűleg, de vallási hovatartozásuk szerint különvonulva imádságot tartottak a békéért. Nem együtt, hisz a cél nem a különbségeket elmosó szinkretizmus, hanem az erős, egymást tisztelő identitások közötti párbeszéd. Az imádságban a hívő fölismeri az ember törékeny és esendő voltát, s hogy egyetlen igazi ereje nem az agresszióban, hanem az Istenre hagyatkozásban van.

A találkozó most is a vallási vezetők ünnepélyes békefelhívásával zárult. Ebben kifejezésre juttatják: tudják, hogy vannak, akik Isten nevét saját gyűlöletük igazolásához hívják segítségül, de ezeknek azt üzenik: hagyják el az erőszak útjait. "Semmilyen konfliktus, gyűlölet vagy harag sem képes ellenállni az imádságnak, a megbocsátásnak és a szeretetnek. ... Isten a bizalmatlanságot és a félelmet bizalommá s barátsággá változtatja majd. Adja meg Isten századunknak a béke csodálatos ajándékát!" A felhívást a hit emberei a Föld népeit jelképező bevándorlók gyermekeinek, ők pedig a téren jelen levő diplomatáknak nyújtották át, mint végrehajtandó akaratuk dokumentumát.

Szőke Péter

Róma

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu