|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Szent László nyomában, Kanadában A kanadai magyarság szempontjából egyik legfontosabb hely a dohányvidék, ahol közel ezer család telepedett le mint önálló termelő, sokan pedig foglalkoztatottként. A magyarságot a munkanélküliség szülte nyomorúság hajtotta erre a vidékre. Kezdetben napszámos munkát végeztek, főképpen a belgák dohányültetvényein, később felesben gazdálkodtak, majd földet vásároltak, ahol ma már dohánytermeléssel foglalkozik közel ezer magyar család, a fele a sajátján. (...) Nagy számukra való tekintettel feltétlen szüksége volna a vidék magyarságának állandóan ott lakó és közöttük munkálkodó, hivatása magaslatán álló lelkipásztorra, aki valláserkölcsi oktatás és nevelés terén áldásos eredményt érhetne el - írta Ruzsa Jenő 1940-ben. A Ruzsa Jenő által jelzett igény megvalósulása nem váratott sokat magára. 1949-ben megnyílt a Dohányvidéki Magyar Ház, mely legfőbb céljaként a magyarság nyelvi és kulturális hagyományainak őrzését jelölte meg. Ezzel egyidőben folyt a delhi-i református egyházközség szervezése is. A vidék katolikus közösségének megszervezése a jezsuiták érdeme. A II. világháború után, amikor a Magyarországról elüldözött rendtársak közül sokan telepedtek le Kanadában, torontói rendházukból rendszeresen felkeresték a Dohányvidéken immár tömegesen letelepedett híveket is. Szolgálatuk gyümölcse, a courtlandi Szent László egyházközség létrejötte, amely magába fogadta a Delhi, Courtland és Tillsonburg városok, valamint a környék magyar római katolikus híveit. Mi - emigrációban élő magyarok - szerencsések vagyunk, mert nekünk is van zarándokhelyünk, a Delhi melletti Courtlandon, Ontárióban, ahol Árpád-házi Szent László király ereklyéjét őrzi a magyar jezsuiták Szent Lászlóról elnevezett kegytemploma. A parányi ereklyét a Szentszék adományozta az emigrációban élő magyarság lelki és hazafiúi erősödésére. Ez az egyetlen magyar ereklye az egész észak-amerikai kontinensen - írta Kostya Sándor 1994-ben. Az 1952-ben felszentelt templom mellett rendház, kultúrház, idősek otthona és temető is épült, amely a Kárpát-medencén kívüli legnagyobb magyar sírkert. Az egyházszervező munkában - amint az Kanadában mindenütt tetten érhető - a világiak is igen fontos szerepet játszottak. Az egyházközség első elnöke, Bakos György dohányvidéki gazdálkodó lett. A délvidéki Ada környékéről való kivándorló - Kostya Sándor szavait idézve - arra gondolt, hogy az egyre fásultabb és a szétszórtságban magányosan élő farmerokat viszszavezeti egy magyar közösségbe; rávezeti utódaikat arra az ősi alapra, melyen közös nemzeti eszményünk magyar formában és magyar színekben folytathatja évezredes nemzeti hagyományainak akárcsak részbeni megtartásával az életét. Szervezőmunkájának eredményeképpen 1950. újév napján Cser László jezsuita atya a déli magyar misén kihirdette az örömhírt: a püspök engedélyezi a dohányvidéki magyar egyházközség megszervezését és a templom építését. A magyarok Szent László-templomát Courtlandon 1952. Szent László napján J. C. Cody az ontariói London megyéspüspöke szentelte fel. XII. Piusz pápa Bakos Györgyöt, az egyházközség első elnökét, elismerésül a hitért és egyházért végzett munkájáért, a Szent Szilveszter Lovagrendbe emelte. Az új templomban továbbra is a torontói jezsuiták végezték a hívek lelki vezetését. Cser László mellett Ugrin Béla,Máté József és az idén nyáron elhunyt Kővári Károly atya szolgálta a courtlandi és környékbeli magyar katolikus híveket. Négy év óta Miklósházy Attilának, a szórványban élő római katolikusok főpásztorának kérésére Bodnár István, courtlandi esperes-parókus mutatja be a vasárnapi szentmiseáldozatot. A Szent László-templom idei jubileumi búcsúján Ugrin Béla volt a főcelebráns. Szentbeszédében hálát adott az elmúlt ötven esztendő áldásaiért, azért imádkozott, hogy e szent hajlék a jövőben is magyar maradhasson, legyenek hívek és lelkészek, akik anyanyelvünkön magasztalják és dicsőítik az Urat. A szétszórtságban élők mindenütt élnek az ünnep kínálta együttlét lehetőségével, amely a magyaros hagyományok őrzésére is szolgál, alkalom a kiadós beszélgetésre, a helyiek és a távolabb élők találkozására. Máriás József
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|