Élet és liturgia

Az olvasmányos könyvekről

Aszentmiséinken használt liturgikus könyvek között megtalálhatók A szentmise olvasmányai is. Elsősorban nem a pap vagy a püspök használatára készültek, hanem a felolvasók és a diakónusok részére. A mai könyvekig azonban hosszú út vezetett. Nézzük ezek történetét.

Előző írásomban említettem, hogy Szent Jusztinusz beszámolt a szentírási részletek felolvasásáról. Említi, hogy városon és falun egyaránt felolvassák az apostol emlékiratait, a próféták írásait és az evangéliumot.

471-ből egy érdekes listát találtak. Tivoli közelében (Rómától 25 km-re) egy falusi templom tulajdonában lévő alapítólevélen szerepelnek a mise olvasmányainak adatai. Amikor arra szeretnénk választ adni, hogy milyen részeket olvastak a Szentírásból, akkor segítségünkre vannak az egyházatyák. Egyetlen példa: Nagy Szent Gergely pápa (+604) homíliáiban számos utalás van szentírási könyvekre, amelyekről ő beszédet mondott.

Három különböző írásmódot találunk történelmi vizsgálódásaink során a szentírási részek használatáról. Az első, hogy a Szentírás kódexének a margójára az olvasásra vonatkozóan feljegyzést írtak. A második módszer már egy önálló füzet volt, ahol az egyes ünnepeknél, vasárnapoknál jelezték a szentírási részlet kezdő és befejező szavait. A harmadik pedig már az egyes napoknál a teljes szöveget közölte. Ezek az írásmódok párhuzamosan léteztek egymás mellett.

Érdemes ezek használatának a tipológiájára is figyelni. Amikor a Biblia margójára írják a jelzéseket, azt már liturgikus könyvként kezelik. Ugyanis magában a liturgiában olvasnak belőle. A perikópák listája akár csatolva, akár külön, liturgikus könyvnek tekinthető, ezért bizonyos tisztelet is megilleti, különösképpen az evangéliumokat tartalmazó könyvet. Az igazi, a teljes szövegeket tartalmazó könyvek a praktikusságuk miatt folyamatos fejlődésnek indultak. Így alakultak ki az időszaki és a szentek szentírási szövegeit tartalmazó könyvek, de különösképpen az evangéliumok könyve.

Mindegyik típusra említsünk példákat. 600-650 körül állították össze a 700-ból fennmaradt úgynevezett Würzburgi Comest (=vezető). Két részből áll: jelentős az olvasmányos rész, míg az evangéliumgyűjteménye a későbbi korok jegyeit viseli magán. Jelentősége abban van, hogy ez a legrégibb, római rendet követő kézirat.

A második típus legjelentősebb emléke az Alcuinusnak tulajdonított comes. 626 körül állították össze, de csak egy IX. századi kézirat maradt fenn. Tartalmaz egy, a Würzburgi Comes alapján álló, de bővebb epistolariumot kiegészítéssel. Az evangeliarium pedig több forrásból merít, és hosszabb ideig készült.

A harmadik típusa a VIII. században terjedt el: az egy kötetben való epistolarium és evangeliarium. Ennek már számos emléke van, és nagyon gyorsan elterjedt. Évszázadokon keresztül változatlan maradt, és az 1570-ben V. Piusz pápa által kiadott Missale Romanumba (Római Misekönyv) építették be. Tehát egyetlen könyvben volt megtalálható a mise összes liturgikus szövege a szentírási szakaszokkal együtt. Ez a könyv latin nyelven készült, de a népnyelven való szentlecke és evangélium olvasásához nemzeti nyelveken készültek fordítások. A liturgia rendje szerint először latinul olvasta vagy énekelte a miséző, és utána került sor a nép nyelvén való felolvasásra.

Négyszáz esztendő után, 1970-ben adta ki VI. Pál pápa az új Római Misekönyvet. Ennek egyik leglényegesebb változása volt, hogy a szentírási szakaszok külön könyvbe, A szentmise olvasmányai című műbe kerültek. Az ige asztalát nagyon gazdagon terítette meg egyházunk, hiszen háromévenként ismétlődnek a vasárnapi szakaszok. Ezért van "A", "B" és "C" évre, valamint a szentek ünnepeire és a köznapokra szóló olvasmányos könyv. Előkészület alatt áll a szentségek kiszolgáltatásához és az alkalmi misékhez tartozó olvasmányos könyv.

Itt a templomi használatban lévő könyvekről beszéltünk. A hívek számára már 1940 körül Szunyogh XavérFerenc bencés tanár készített kétnyelvű - latin és magyar - missalét. A jelenlegi gyakorlatban pedig a Szent István Társulat kiadásában megjelent Kismisekönyv az "A", "B" és "C" évre segíti a hívek jobb bekapcsolódását a misékbe. Ezt szolgálja az Adoremus című füzet is.

Elmondhatjuk, hogy egyházunk, mint jó édesanya gondoskodik Isten üzenetének minél jobb megismeréséről.

Verbényi István

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu