Szent művészet

Az ismert irodalomtörténész és tanár, Cs. Varga István hézagpótló munkát kínál olvasóinak, amikor Szent Művészet II.(Tanulmányokköltészetünk szakrális vonulatából) címmel újabb könyvet jelentet meg. A szerző értő megállapítása szerint a "szakrális költészet esztétikai értékmérői alapvetően ugyanazok, mint minden művészeté, mint az irodalomé." Ehhez még feltétlenül hozzákapcsolható, hogy az eszmei és esztétikai szempontból is hiteles, igazi minőséget képviselő szakrális költészet is belülről éli át és fejezi ki a vallásos érzés, a lelkiség élményeit.

Ami a megformálást illeti, természetesen a szakrális irodalomnak is a lehető legnagyobb igényűnek kell lennie. A szakrális irodalom három követelménye: a lírai alkotás jellege szakrális legyen; magas fokú művészi feldolgozás jellemezze és egyetemesebb, természetfölötti jellegzetességgel rendelkezzen.

A magyar költészetben számtalan olyan mű található, mely megfelel a fenti kritériumoknak.

Kölcsey FerencHimnusza mindenfajta elemzés alapján joggal nevezhető a magyar nemzet imádságának. A Szűzanya, aki Magyarország patrónája, kivételes tiszteletnek örvend a hazai költészetben: az Ómagyar Mária-siralomtól kezdve Sík Sándor A marcali Szűz Mária című verséig, minden korban jelen van.

Harsányi Lajos egyik úttörője a XX. század katolikus szellemű lírájának; Cs. Varga árnyaltan mutatja be, miként hatott a pap költőre Ady lírája. Sík Sándor Sarlósboldogasszony című versének értelmezése, elemzése során a költészet és a liturgia mély értelmű kapcsolatára világít rá. A két pap költőhöz a kötet szerzője helyesen emeli be a triász harmadik tagját, Mécs Lászlót, akit szociális és nemzeti érzékenysége mellett az egyetemes krisztusi elvek s távlatok megszólaltatása is híven jellemez.

A sacrum és a profanum kizáró szerepéről Fodor András Az ördög győzelme című verse kapcsán elmélkedik a kötet írója. A verset egy Stravinsky-alkotás ihlette; a zenemű és a vers összecsengése a gonosz veszélyére mutat rá.

Egy érdekes tanulmány a templom motívumával foglalkozik. Ady esetében a templom a szétszóratás motívumához kötődik, Reményik Sándor vagy Kányádi Sándor művei révén az összetartozás jelképe. A templom motívuma föllelhető még Babits, Jékely és Nagy László lírájában is.

Pilinszky János a Szent Lator című verse "golgotai képmeditáció, eszmélkedő elmélkedés a kereszthalálról, megváltó isteni szeretetről, a barátság lényegéről."

Cs. Varga változatos kötete haszonnal forgatható a keresztény szellemű olvasó számára, további elmélyülésre késztet.

Czövek Ágnes

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu