|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Szent Erzsébet-ünnep Sárospatakon Az idén tizedik alkalommal rendeztek Szent Erzsébet-ünnepséget pünkösdkor Sárospatakon. Árpád-házi Erzsébet 1207-ben született a Bodrog-parti városban, II. András király és Meráni Gertrúd harmadik gyermekeként. Gyermekkorában Thüringiába került, tizennégy éves korában Lajos őrgróf felesége lett, három gyermekük született. Erzsébet 1231-ben, már özvegyen, meghalt, négy évvel később, pünkösd napján szentté avatta IX. Gergely pápa. A hitvesi szerelem, a szegények, elesettek szeretete és az istenszeretet egységének szentje.
A kétnapos sárospataki Szent Erzsébet-ünnepség vendégei nézői és részesei lehettek számos, a magyar középkort felidéző bemutatónak, vetélkedőnek. Szent Erzsébet életének epizódjait kosztümös történelmi menet elevenítette fel. A Rákóczi Múzeumban kiállítás nyílt Szent Erzsébet emlékezete címmel, a gyermekvédelem hazai és európai kérdéseit konferencián vitatták meg a téma szakemberei. Pünkösdhétfőn, a szentté avatás 767. évfordulója alkalmából a vártemplomban ünnepi szentmisét mutatott be Seregély István egri érsek, Henri Brincard francia püspök koncelebrálásával, akinek nagyapja egy Franciaországban több kiadást megért, Szent Erzsébet-életrajz szerzője. Seregély István homíliájában arról beszélt, hogy Szent Erzsébet ünnepe az egyedüli keresztény hivatást példázza, hogy az ember szentté legyen. Istenhez kell hasonlóvá lennünk, ami csak Jézus Krisztusban lehetséges. Először Isten akaratát kell teljesítenünk. Istent nem lehet szeretni az embertárs - a család, a közvetlen környezetünkben lévők - szeretete nélkül. Az igazi szeretet csak bátorsággal élhető, Szent Erzsébet mert kockáztatni... Az embernek számba kell vennie, mivel rendelkezik. Ami szükséges vagy vágyott javainkból hiányzik, az áldozatunk részeként tekinthető. Sz. J.
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|