Isten és az embertársak szolgálatában

150 éves a kunszentmártoni rózsafüzér-társulat

A középkor óta ismert rózsafüzér-társulatnak számos formája alakult ki az idők során. A napjainkban legelterjedtebb formát, a tizenöt tagú imatársulatot azonban csak 1826-ban "találta ki" és alapította meg egy lyoni francia asszony: Jean-Marie Jaricot. Újítása abban állt, hogy a korábban különböző napokon, alkalmakon imádkozott 3x5 fájdalmas, örvendetes, dicsőséges, azaz tizenöt titkot most az imacsoport tizenöt tagja egyszerre, egy időben mondja. A rózsafüzér imádkozásának ez az új formája gyorsan népszerű lett, és gyorsan elterjedt Németországban, Ausztriában és Magyarországon is. Nálunk az első társulat létrejöttét - bencés közreműködéssel - 1843-ból, Győrből regisztrálhatjuk. Majd az élő rózsafüzér-társulatok irányítása is a domonkos rend feladata lett. Az élő rózsafüzérnek 1885 és 1945 között saját kiadású folyóirata is volt: A Legszentebb Rózsafüzér Királynője, később Rózsafüzér Királynője címmel.

A jó kunszentmártoniak magát a rózsafüzért mint tárgyat és ájtatosságot régóta ismerhették. Társulati formájával azonban 1851 pünkösdjén, a levert szabadságharc után először engedélyezett máriaradnai búcsús sokadalomban ismerkedtek meg, ahová 1726-tól kezdve mindig eljártak. Onnan hazatérve néhányan felkeresték Trangos József akkori kunszentmártoni apát-plébánost, s engedélyével megalakították az Élő Rózsafüzér és Éneklő Társulatot. Élőnek azért nevezték el ezt a szervezeti keretet, mert a 3x5 titkot egy 15 tagú imacsoportban egyszerre imádkozták, s a titkokat havonta, a hónap első vasárnapján cserélték. A társulat virágkorában, az 1890-es években 1800 tagot számlált. A kunszentmártoni társulatot "éneklőnek" pedig azért nevezték még, mert vezetői kezdték a templomi éneket a szentmisék előtt, ők vezették az éneket a napokig tartó máriaradnai búcsújárások, valamint a temetői ájtatosságok alkalmain.

A kunszentmártoni társulat tevékenysége nem merült ki csak a rózsafüzér-imádság napi elmondásában. Hetven éven át - Máriaradna és a Bánság román megszállásáig - a társulat szervezte az évi gyalogos zarándoklatokat. Hatósági engedéllyel erre pénzt gyűjtöttek, amelyből a szegényebb, de zarándokútra vállalkozó honfitársaikat segítették. A rózsafüzér-társulat tevékenységének és anyagi áldozatvállalásának köszönhető számos, a nagytemplomban máig látható kép, szobor és körmeneti kereszt megrendelése és megvásárlása. A tagság legfontosabb műve talán az alsó temető kálváriájának és keresztúti állomásainak felállítása volt 1869-ben. De ők vásárolták nemcsak a helyi templom, hanem a máriaradnai kegytemplom máig látható stációs képeit is. Sajnos társulati ájtatosságokat vezettek be: például körmenettel vonultak ki a nagytemplomból a mai piactéren álló Szeplőtelen Fogantatás-szoborhoz, ahol Szűz Mária tiszteletére ájtatosságot végeztek. Amúgy minden körmenetben testületileg vettek részt. Társulati kereteken belül temetkezési egyletet alapítottak, hogy elhalt tagtársaik temetését szebbé tegyék, hozzátartozóikat pedig anyagilag is megsegítsék.

Az alapító Ökrös József takácsmester, a társulatnak 43 évig elnöke, a társulati tagság számára énekes és imádságos füzetet állított össze, amelyet először Szarvason, majd utóbb többször Budapesten kiadtak az 1800-as évek második felében. Ökrös József ezenkívül számos Mária-éneket és halottas éneket szerzett, amelyek nagyon népszerűek voltak Kunszentmártonban egészen az 1950-es évekig. Énekei a versfőkbe rejtett betűkből (akrosztichon) könnyen felismerhetők.

A második világháború után a kommunista hatalom feloszlatta a civil és a vallásos szervezeteket. A rózsafüzér-társulat azonban - a magánélet, az imaélet rejtekébe visszahúzódva - ha létszámában erősen megfogyatkozva is, de túlélte ezeket az évtizedeket. Ma Szőke Józsefné Bíró Erzsébet vezetésével működik. Péntek délutáni imájukhoz, ájtatosságukhoz csatlakozni lehet a nagytemplomban. Mai rohanó világunkban a rózsafüzér fontos eszköze és módja lehet a megállásnak, az elcsendesedésnek, egyfajta belső lelki egyensúly helyreállításának, Istennel és önmagunkkal való megbékélésnek.

Barna Gábor

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu