|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
A Szentlélek házai Kevésbé ismert, hogy középkori városok karakteréhez az iskolán és a templomon kívül az ispotály (kórház, menedékhely, szegényház) is hozzátartozott. A Mátra alján - ahol Kodály az Esti dalt gyűjtötte eredeti formájában - áll egy Szentlélek titulusát viselő templom: Pásztón, ahol a régiek emlékezetében jelen van az ispotály, amely a Szentlélek oltalmába helyeztetett, amint a középkori ispotályok. Címzetüket közvetlenül (vagy közvetve) Róma Szentlélek-társulatától vették, a konfraternitástól. Az előzmény Franciaországban kereshető, Montpellier városában, a XII. században. Élt ott egy Guido nevezetű gazdag nemesember, aki nem sajnálta a vagyonát a jámborsága bizonyítékául szegények, betegek gondozására fordítani - kórházban, ispotályban. Magyarország ebben a karitatív akcióban Rómához tartozott, s a Szentlélek-társulat házai Nagyszebenben és Budán tűnnek fel először a XIII-XIV. században. Régi iratok beszélnek Marosvásárhelyről, valamint a barcasági német lovagrend alapította Földvárról. A "modern lelkiség" házainak nevezhetjük a Szentlélek-ispotályokat, amelyeket szinte mindenütt a helyi polgárság áldozatkészsége tartotta fenn... Az említett nógrádi templom pünkösdi búcsúja: a vonulás Szent Lőrinc egyházától a temetői Szentlélek-szentélyig mindahányszor felidézi a jámbor társulatok életéből a legnemesebb művet: a szeretetét, amely a Lélek ajándékában ekként van jelen: Teremtő Lélek Gyújts fényt érzékeinkbe! Öntsd Szívünkbe szent szerelmedet! S mi bennünk testi gyöngeség, Örök erőddel izmosítsd! Aki e sorokat írta, Mainzban halt meg 856-ban. Fulda klastromának apátja, majd mainzi érsekként népének költőszívű pásztora. Ő írta az egyik legközismertebb Szentlélek-himnuszt. A neve: Hrabanus Maurus. Tóth Sándor
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|