Uj Ember

2001.05.13
LVII. évf. 19. (2754.)

Nepomuki Szent János
(ünnepe: május 16.)

(fotó: Bugnyár)

Főoldal
Címlap
Szent Pál nyomában
A Szentatya zarándoklata
A csoda az emberben van, ahogyan küszködik
Mindszenty-zarándoklat Esztergomba
A jó pásztorra várva...
Imanap a felvidéki Komáromban
Tovatűnő évek
Lelkiség
Valóban "új" parancs
Párnája könyv vagy kődarab
A himnusz helye a zsolozsmában
Életige 2001. május
A hét liturgiája
C év
Katolikus szemmel
Az éltető kapcsolat
(Gondolatok László Lajos: „Dismas alászáll a poklokra" című könyvéhez)
Jelenpor
László Lajos: Dismas alászáll a poklokra
Sűrített teljesség
Lapszél
Pillanatkép
Élő egyház
Ezer év - ezer ministráns
Az esztergomi érsekség millenniuma
Regionális Ifjúsági Találkozó Pannonhalmán
A római magyar közösség hírei
Egy élet a munkásifjúságért Ikvay László atya emlékére László atya egy szűkös odúban ünnepelte pappá szentelésének 25.
Ikvay László atya emlékére László atya egy szűkös odúban ünnepelte pappá szentelésének 25. évfordulóját 1962-ben. Ekkor
Élő egyház
Gizellától a vasfüggöny lebontásáig
Bajor-magyar kiállítás Passauban
Gál István emlékezete
Fórum
"Ezeréves állam polgárai vagyunk"
Beszélgetés Rockenbauer Zoltán kulturális miniszterrel
Nagymarosi levél - részletek
A találkozó május 26-án, szombaton reggel 9-kor kezdődik
Konkoly vagy búza?
Neveléssel a boldogabb családokért
A nyáj
Székesfehérvári Egyházmegye
Hitélet a nagyváros szomszédságában
Perbál
Ifjúság
Gondola
Fontos a szabad játék
Ötéves a Szent Család Óvoda
A Dunántúl költője
Rejtvény
Tizennégy és tizennyolc év közöttieknek
Kultúra
Szent Márton városában
A Szentatya levele lengyel művészekhez
A szülőfalum
Aktarab
Fórum
Rejtvény
Az alábbi szavak és betűcsoportok öt kivételével elhelyezhetők az ábrában. A kimaradt öt szóból az alábbi történet befe
A feloldozás
A LÉLEK SZÓTÁRA
Mozaik
A magyar életrevalóság jele
Templom alapkövét helyezték el Hernádkakon
A hétalvó
Az aranymise napja

 

A LÉLEK SZÓTÁRA

A feloldozás

Nem minden kötöttség, lefoglaltság rossz. Amikor az ember magára vállal sokféle feladatot, akkor ezt gyakran olyan húzóerőnek tekinti, amely felszabadítja adottságait, energiáit, hiszen minden erőpróba alkalmas erre. Az a feloldozás azonban, amelyre Jézus ad felhatalmazást az apostoloknak, képességeinknek, értékeinknek a bűn által való gúzsbakötöttségétől szabadít meg.

Ha szemléltetni szeretnénk mindezt, talán az úgynevezett "szabadulóművészek" példája tárul elénk nagyon elevenen. A kényszerzubbonyba kötött vagy megláncolt, vagy éppen egy mély vízbe dobott, páncélszekrénybe bezárt ember produkciójának lényege, hogy megkötözöttségével, bezártságával súlyos veszélyeknek van kitéve, tehát nem egyszerűen a teljesebb mozgás lehetőségéért, hanem sokszor az életéért kell megküzdenie a közönség szórakoztatására.

A bűn sem pusztán csak az életterünket, szabadabb lehetőségeinket korlátozza, hanem magában hordja a végzetes veszélyt, örök sorsunk teljes beszűkülését a kárhozatban. Minden bűnbánatban jelen van a szégyenérzet, abban pedig egy jókora rejtett öngyűlölet. Hiszen magunk hoztuk magunkat ilyen helyzetbe... Aki ebből képes minket felemelni, az egyúttal reményt is fűz hozzá, hogy egykor soha nem kell majd vádolnunk, mi több, gyűlölnünk magunkat. Egyúttal elfogadtatja velünk, hogy ott van bennünk a lehetőség a teljes benső megbékélésre, nem törvényszerűek az elbukásaink, a feloldozás ennek a kényszerességnek a fojtogató kötelékeiből is felszabadít.

Ha van egyáltalán feloldozás. Ha létezik egyáltalán valaki, aki joggal és kellő megalapozottsággal jelentheti ki, hogy "én feloldozlak téged". Aki tud mire hivatkozni, hogy ezt megteheti. Jézus egyszer sem teszi meg, az evangéliumban nem találunk rá példát, hogy kijelentené: "ego te absolvo...", mindöszsze tanítványainak, a bűnös embereknek adja jelként ezeket a szavakat: "Bizony mondom nektek: amit megköttök a földön, a mennyben is meg lesz kötve, s amit feloldotok a földön, a mennyben is fel lesz az oldva" (Mt 18,18). Ő maga inkább megcselekszi egy-egy szorongató betegség meggyógyításával a feloldást, aztán rávilágít a testi csoda jelével mindennek az értelmére, amikor kijelenti, hogy a lélek is gyógyulást nyert, a gyógyult ember bűnei bocsánatot nyertek (vö. Mk 2,5, Lk 5,20).

Természetes, hogy mindehhez hozzájárul az az Ószövetségből megörökölt szemlélet, amely a szenvedést közvetlenül valamilyen bűn személyes következményének tartotta, ennek megfelelően az addig gyógyíthatatlan szenvedőnek elég alkalma és ideje volt rá, hogy megutálja a bűnt, amely őt ilyen helyzet-be hozta. Amikor azonban Jézus felhívja rá a gyógyult figyelmét, hogy "többé ne vétkezzél, nehogy még nagyobb baj érjen; (Jn 5,14), ez nem tekinthető zsarolásnak, sokkal inkább a bűn kárhozatra vonatkozó veszélyét akarja kiemelni a Mester. Mindenesetre a testi gyógyítással rengeteg új képesség, lehetőség, kezdeményező- és alkotókészség tör föl az épségét visszanyert emberben, mindezt fel lehet használni bűnös célok érdekében is, ami nagyon könnyen megtörténhet, ha az új életerő nem kap kellő motivációt. Jézus azonban meghatározza a további életvitel mikéntjét azzal, hogy óva inti a gyógyultat mindenféle bűntől, sőt a nyomorúságukból való feloldással egyúttal küldetést is kapnak az épségüket visszanyertek. Van olyan vak koldus, aki mindjárt látóvá válása után csatlakozik az Úr tágabb tanítványi köréhez.

A gyónásban kapott szentségi feloldozás valami hasonlót tesz velünk. A gyónó hitéhez már nincs szükség arra, hogy a feloldás ténye szemléltetve legyen valamilyen testi gyógyulással. Az viszont kétségtelen, hogy ha a feloldozott lélek küldetést kap az Isten Országában tisztultsága révén, ezzel pedig más szemlélettel, áldozati értékként tekint testi megpróbáltatásaira is.

Így a benne rejlő erőről például a türelmes szenvedéssel is tanúságot tehet. Az az új esély pedig, amit a szentségi feloldozás jelent, bensőleg nem egyszerűen gyógyít, hanem a lélek feltámadását hozza előre, a halandó testbe. A tisztaságnak ebben az örömében érezhetjük meg a feltámadott lét nagyszerűségét, ami újabb vonzást jelent az ennek megfelelő életformához.

Pajor András

 

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@storage.hu