|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Konkoly vagy búza? A globalizáció elkerülhetetlen gazdasági folyamat - olvashatjuk-hallhatjuk naponta különböző nyilatkozatokban. A globalizáció szószólói - többek között - a hatékony nemzetközi gazdasági munkamegosztást, a szegénység csökkenését, a világ egyetlen közösséggé formálódását emlegetik a folyamat előnyeiként. A jelenséggel kapcsolatos legfontosabb kérdéseket azonban többnyire nem szokás föltenni. Például mi az, ami globalizálódik és ez kiknek jó, kiknek rossz? Valóban elkerülhetetlen és tényleg pusztán gazdasági folyamatról van-e szó? Lehet-e mindentől független cél a vállalati hatékonyság növelése, ha ennek ára a nemzeti és helyi közösségek erejének szétforgácsolása? Nem a szegénység csökkenésére utal az, hogy a világ lakosságának legmagasabb jövedelmű húsz százaléka az utóbbi húsz év alatt körülbelül tizenegy százalékkal növelte az összes jövedelemből való részesedését, miközben a legszegényebb húsz százalék részesedése a korábbi 2,6 százalékról 1,4 százalékra csökkent. És valóban egyetlen nagy, világméretű közösség van kialakulófélben akkor, amikor a gazdag Észak befektetőinek szemében Afrika - hatalmas adósságaival és HIV-fertőzötteinek tömegével - egyszerűen nem is létezik? Valóban önmagától létrejövő gazdasági folyamat a globalizáció, vagy mindez egy önző gazdasági ideológia könyörtelen átültetése a gyakorlatba? Vagy ebből is egy kicsi, meg abból is? Ha már egyszer létezik (létezik?) a globalizáció, akkor hogyan tehető értékessé ez a folyamat, illetve hogyan domboríthatók ki előnyös oldalai? A téma részletesebb kifejtését lásd az Altern-csoport részvételével zajló, 2001. június 15-17-i máriapócsi konferencián. Érd.: 42 585-020, 42-585-021, 42-385-885 vagy zarandokhaz@freemail.hu Jelentkezési határidő május 30.
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:ujember@drotposta.hu
|