"Ezeréves állam polgárai vagyunk"

Beszélgetés Rockenbauer Zoltán kulturális miniszterrel

A magyar millennium ünneplése előtt két évvel, a jelenlegi kormány hivatalba lépését követően egy egészen új minisztérium vette gondozásába mindazon ügyeket, amelyek a magyar kultúra fogalomkörébe tartozhatnak. Ugyancsak az új tárca lett az egyházi ügyek gazdája is, ide került az egyházi kapcsolatok titkársága. Rockenbauer Zoltán minisztert most az egyházi törvény sikertelen parlamenti szavazásáról, a közelmúltban tett izraeli útjáról, a magyar millennium és a magyar kultúra kapcsolódásáról kérdeztük.

Nagyon sajnálom, hogy nem sikerült módosítani az egyházi törvényt - mondja a miniszter. - Úgy láttam, a parlament nagy többsége egyetértett a módosítás szándékával - kivéve az SZDSZ-t -, s végül mégis rövidlátó politikai érdekek hiúsították meg a szavazás sikerét. Akárhányszor egyeztettünk az ellenzék legnagyobb pártjával, egyetértés volt abban, hogy a helyzet tarthatatlan. A hatályos törvényen lyukak vannak, amelyek lehetővé teszik szélhámosoknak, pusztán gazdasági nyereségre törekvő csoportoknak, hogy egyházalapítás mögé bújva a társadalomra veszélyes és káros tevékenységet folytassanak. Mi, az egyeztetések során elmentünk a legvégső határig, ezek után teljesen érthetetlen, hogy miért kellett egy, a törvénymódosítás tárgyától teljesen független okra hivatkozva felrúgni a megállapodást. Ennek vesztese mindenesetre a magyar társadalom.

Van-e még esély az egyházi törvény módosítására?

- A kérdés nem lehet ezzel lezárva. Tovább keressük a törvényes megoldást, a minisztérium is, a Fidesz is, gondolom, az MDF is. Biztos vagyok abban, hogy ennek a problémának nálunk is meg kell oldódnia, hiszen a világ számos országában szembesülnek ezzel, és hozzánk hasonlóan keresik - és többnyire meg is találják - a megoldást.

Miniszter úr nemrég érkezett haza hivatalos izraeli útjáról, amelynek során a bibliai szent helyeket is felkereste...

- Három részből állt az utazás. Találkoztam az ottani kultuszminiszterrel, Izrael állam és Magyarország közötti kulturális kapcsolatokról tárgyaltunk. Részt vettem Tel Avivban és Jeruzsálemben a magyar hetek programjain, amelynek nagy sikere volt már tavaly is, az Izraelben élő nagy számú magyar ajkú lakosság körében.

A szentföldi élmények alapján - most jártam ott életemben először - két erőtér kapcsolódik össze bennem: Mária életének helyszínei és a Szentföld magyar vonatkozásai. Názáretben, az Angyali üdvözlet templomában egy Patrona Hungariae mozaik emlékeztet a magyar emigrációnak a templom építéséhez (1955) való hozzájárulására. Jártunk a Mária és Erzsébet találkozásának emlékét őrző templomban, Jeruzsálem mellett, Ain Karim városkában. Itt Dienes Valéria fordításában olvasható magyarul a Magnificat: "Magasztalja lelkem az én Uramat!..." Keresztelő Szent János templomában láttuk a tavaly, a szentévi nemzeti zarándoklat alkalmából Gyulay Endre püspök által megáldott Benedictus táblát. Jeruzsálemben pedig, Mária elszenderülésének templomában megcsodáltuk a Magyarok Nagyasszonya-kápolnát, az Árpád-házi szentjeinket és a Szentkoronát ábrázoló mozaikkal.

Természetesen igyekeztünk végigjárni a helyeket, amelyeken Jézus járt egykor, Galileától a jeruzsálemi Via Dolorosáig. Az Olajfák hegyén, a Miatyánk templom melletti kármelita kolostor folyosóinak falán elhelyezett porcelántáblákon a Miatyánk olvasható a világ több mint hatvan nyelvén. Láttuk a magyar nyelvű táblát is, bár sajnos ennek szövege pontatlan. Feladatomnak érzem kijavíttatni, hogy az Úr Imája helyes magyarsággal legyen itt olvasható.

Ön éppen a jubileumi Szentév és a magyar millennium másfél évének kezdetén lett a magyar kultúra őrzésének elsőszámú szolgája...

- Igen szerencsésnek érzem magam ezért, illetve azért, hogy az ünnepeken keresztül sikerült megmozdítani az egész országot. A legnagyszerűbbnek azt tartom, hogy túl az állami rendezvényeken - amilyen a tavalyi Szent István ünnepség vagy a magyar millennium ünnepe volt a Vatikánban, ajándékkoncerttel a Szentatyának - a legkisebb magyar falu is tudott ünnepelni. Magyarországon és a határainkon túl is. Tudatosodhatott az emberekben, hogy egy ezeréves államnak vagyunk a polgárai. A zászlóátadás minden egyes településen szembesítette az ott élőket azzal, hogy részei a magyar történelemnek.

Mit tart kulturális szempontból az elmúlt évtized legfontosabb eredményének?

- Trianoni határok következtében korábban nem lehetett szó a nemzeti kultúra egységesítéséről. Most azonban a kormány és a mi minisztériumunk számos intézkedése szolgálja azt a célt, hogy a magyar nemzeti kultúrát, legyen bárhol a világon, Erdélyben, Felvidéken, Délvidéken vagy emigrációban, egységben kezeljük. Pályázati rendszerünkkel, díjainkkal nem csak magyarországiakat, hanem bárkit támogatunk, aki a magyar kultúra érdekében akar tenni. A politikai szabadság legfontosabb kulturális eredménye tehát, hogy nem kell különbséget tennünk határon túli és magyarországi magyar kultúra között.

A mai, információs robbanást átélő világban nem okoz túl nagy nehézséget a kultúra megőrzése?

- A millenniumi rendezvények során tapasztalom, hogy egy zászlóátadási ünnepségre a falu föleleveníti a hagyományait, anélkül, hogy ezt bárki erőltetné. Végigkutatják a padlásokat, fényképeket, emlékeket gyűjtenek apáik, nagyapáik korából, fölveszik a népviseletet, táncköröket, énekkarokat alapítanak. Szükségét érzik az emberek annak, hogy elmondhassák: A mi falunknak is megvan a maga sajátossága, a maga viselete. Megjegyzem, mi már túl vagyunk azon, amit a néprajz "kivetkőzésnek" nevez, amikor az emberek elhagyják a népviseletet. Botorság volna most elvárni, hogy újra abban járjanak. Bár vannak igen fejlett régiók, például Bajorország, ahol még a városlakók közül is sokan őseik viseletében mennek a vasárnapi misére.

A bajoroknak nemcsak dirndlijük, hanem például BMW-jük is van...

- Nem gondolom, hogy Magyarország rövid távon az ipari termeléséről válna nevezetessé. Bár hozzáteszem, vannak kis országok, amelyek a múlt század elején még Európa szegényi közé tartoztak, ilyen például Svédország, Dánia, Finnország, s most mindannyian tapasztaljuk gazdasági erejüket. Biztos vagyok abban, hogy nem "írhatjuk le" a magyar szellemi, műszaki és tudományos alkotóerőt sem!

Az unióba valószínűleg mégis inkább a kulturális értékeinket visszük...

- Valóban azt hiszem, a csatlakozás küszöbén leginkább a kulturális sajátosságainkkal vagyunk érdekesek. A magyar kultúrának vannak jelenségei, ilyen például a zene, amelyek a világ élvonalába tartoznak. Olyan "exportcikkünk" ez, ami sikeres Izraelben - ez friss élményem -, sikeres Franciaországban, ahol az idei a magyar kultúra éve, és bárhol a világban. A magyar zene már a középkorban, Bakfark Bálint idején jelentős volt, aztán a XIX. és a XX. század olyan zeneszerzőket adott a világnak, mint Liszt Ferenc, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Dohnányi Ernő. Ami pedig a mai kort illeti, Pierre Boulez világhírű francia karmestert idézem, aki szerint a legjelentősebb kortárs zeneszerzők magyarok.

A magyar millennium végéhez közeledve, lehetséges-e megvonni az elmúlt közel másfél év mérlegét?

- Ez még korai, bár máris sok minden látszik. Pályázatok egész sora kapcsolódott a millenniumhoz, amelyek például számos templom felújítását, újak építését eredményezték. De előttünk is állnak még fontos dolgok. Ilyen lesz az októberben, a Vatikáni Múzeumban megnyíló magyar egyházi kiállítás. Összességében azt remélem ettől a másfél évtől, hogy sikerül hasonlóképpen megmozdítani az országot, mint az 1896-ban, a honfoglalás millenniumának alkalmából történt. Szeretnénk, ha ez a mostani sorozat is felfelé ívelő szakaszát nyitná meg a magyar kultúrának.

Szikora József

A katolikus hittanoktatás támogatására 2001-ben 1,427 milliárd forintot biztosít a költségvetés, összesen 27 963 hittancsoport számára.

* * *

Katolikus egyházi közgyűjtemények, levéltárak, múzeumok támogatására 231 millió forintot juttat a költségvetés.

* * *

Felújítási-beruházási célokra (így pl. műemlékek helyreállítására) összesen 4 milliárd forintot biztosít a költségvetés az egyházak számára. Eddig 2 milliárd forint felosztása történt meg, amiből a katolikus egyház projektjei 1,304 milliárd forint támogatásban részesülnek.

* * *

A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésére - a katolikus egyház vonatkozásában - az idén több mint 4 milliárd forintot biztosít az állam. (Az ingatlanrendezés folyamatát a törvény és a vatikáni megállapodás alapján 2011-re kell befejezni.)

* * *

A költségvetési támogatások 1998 óta körülbelül duplájára nőttek.

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@storage.hu