A Szentatya levele lengyel művészekhez

Három bibliai téma címmel, többéves előkészület eredményeként nyílt kiállítás március legvégén, a lengyelországi Katowicében. A tárlaton - amelynek védnöke a város érseke, Damian Zimon - három lengyel művész egy-egy sorozata látható: Andrzej Pawlowski fotó (Genezis), Marak Chlanda grafikái (Kersztút), illetve Jan Lebenstein festményei (Apokalipszis, illusztrációk a Jelenések könyvéhez). A kiállítás anyagát egyidejűleg könyv alakban is megjelentették - kiegészítve a művészek vallomásaival, műelemzésével. E kötet előszavát az a levél jelenti, amelyet II. János Pál pápa írt a három művésznek, még 1999-ben, hírül véve a kiállítás tervét. Az alábbiakban részletek következnek e most nyilvánosságra hozott üzenetből:

"Minden hiteles művészi ihletettség meghaladja az érzékelhetőt; majd visszalépve a valóságba, megkísérli érthetővé tenni rejtett misztériumát. E titok forrása mélyen az emberi lélekben lakik, ahol a vágy, hogy értelmet adjunk tulajdon életünknek, egybekapcsolódik a szépség szavakba nem önthető élményével, illetve a dolgok misztikus egységével. Minden művész rádöbben, milyen mély a szakadék keze alkotása (legyen az bár a legsikerültebb), valamint a szépség kápráztató tökélye között. E tökélyt az alkotás mámorában pillanthatja meg; s mindaz, amit ecsettel, vésővel és alkotással kifejezhet, a megvilágosodásnak csupán egyetlen szikrája, amely néhány pillanatra fényt vet lelki szemére. (...)

Ti, művészek, a szépség leleményes alkotói, mindenki másnál mélyebben megtapasztalhatjátok ama elragadtatást, amellyel Isten szemlélte keze művét, a teremtés hajnalán. (...)

A Szentírás idővel egyfajta "hatalmas szótár" (Paul Claudel) lett, vagy ha úgy tetszik, "ikonográfiai térkép" (Marc Chagall), amelyből minden keresztény kultúra és művészet bőségesen merített. Az Ószövetség - az Újszövetség fényénél értelmezve - az ihlet kiapadhatatlan forrását tárta fel. Kezdve a teremtéstörténeten és a bűnbeesés leírásán, az özönvíz, a pátriárkák, az egyiptomi kivonulás mellett a megváltás történetének számtalan egyéb eseménye és szereplője, vagyis a Biblia szövege megragadta a festők, a költők, a zenészek, nemkülönben a színházi és filmes alkotók képzeletét. Megrázó, a szenvedést örökérvényűen megjelenítő alakjával Jób - ragadjuk ki az ő példáját - szüntelenül magára irányítja a filozófia, illetve a művészetek és a szépirodalom érdeklődését.

A Szentírás ihlette művészi alkotások minden ember számára (hívőnek és nemhívőnek egyaránt) egy rejtelmes misztérium sajátos visszatükrözései; a misztériumé, amely körüllengi a világot, s folytonosan jelen van benne." II. János Pál 1999. április 4-én, húsvét vasárnapján.

Zsille Gábor

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@storage.hu