Jelenpor

Nagycsütörtökön az esti szentmise előtt az atya már egy órája gyóntat, de még zsúfoltak a padok várakozókkal. Hiába, hatkor be kell fejezni. Az atya siet a sekrestyébe, hogy átöltözzék, a gyóntatóhelyiség ajtaját nyitva hagyja. Vidámszemű néni föláll, becsukja az ajtót: ki ne jöjjenek a bűnök!

* * *

A régi házunk kertjében is laktak seregélyek, a mostaniban is. Meglehet, ők ugyanazok: utánunk jöttek Békásmegyerre, amikor hírét vették, hogy az eperfában pompás odú nyílik a macskajárással ellenkező oldalon.

A minap a kutyatányér mellől riadt arcocska tekintett rám: egy seregélygyerek. Kis ideig néztünk egymás szemébe, én rámosolyogtam, amitől ő megijedt, és elszaladt. Hosszú futamodás után nagy nehezen sikerült fölszökkennie Józsi szomszéd ablakának párkányára. Bugri csaholva utána, alig tudtam visszaparancsolni. Seregélymama izgatottan magyarázta fiának a másfél lépésre álló szilvafáról, hogy oda kéne átröppenni, az a biztos hely. Hanem hiába. Időközben Jelcin, a kandúr is fölneszelt a padon, de egyelőre nem szakította meg napozását. Seregélymama halált megvető bátorsággal leröppent a két szőrös vadállat közelsége ellenére a földre. Képes volna odacsalni a fiókát? Valamit keres, buzgón, izgatottan. Hogy halálfélelemben-e? Ki tudja, hogy milyen a madárélet kutya és macska-lakta kertben. Hoppá, megvan! Röppen föl vele a szilvafára, mutatja a gyereknek, aki nem habozik, már veti át magát a mamához, és rögtön kapja is a csőrébe a falatot.

Ezt hívják jutalmazás-pedagógiának?

* * *

Másnap reggel holtan fekszik a fióka a favágó tuskó mellett. A jelek szerint Bugri végzett vele, sebei kutyaharapásra utalnak. Úgy látszik, madárszülőnek lenni sem könnyű.

* * *

Csak tessék, Hölgyem és Uram, csak tessék! Utazási irodánk tenyerén hordozza önt: legyen a világ-ügynökség turistája! Tökéletes ellátás, elsőrangú koszt a legjobb vendéglőkben, fogadóinkban a leggyöngédebb kiszolgálás! Jelszavunk: biztonság és boldogság! Festészet-szobrászat Rómától Babilonig, athéni épületcsodák, a rodoszi kolosszus, a jeruzsálemi nagytemplom. Ez itt például Siloám tornya Nagy Sándor idejéből. Fáradjanak közelebb...

* * *

Milyen csodálatos a tavasz! A selyemlevélbe bomlott rügyek, a menyasszony-fák, a násztáncot röppenő zöldikék, a húsvétra kimeszelt házak, és unokáim száguldása a fűben!

Ha ennyire gyönyörű az élet és a föld, milyen pompás lehet a mennyország?

Czakó Gábor

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@storage.hu