KELETI KERESZTÉNYEK

1700 éves örmény kereszténység

Az örmény állam és egyház júniusra Ecsmiadzinba várja a világon szétszóródott örménység több százezer képviselőjét. Szeptemberben pedig II. János Pál pápát várják Örményországba. - Az örmények királya, Trdat (Tiridates) 301-ben nyilvánította az ország hivatalos vallásává a kereszténységet. Az I. világháború idején Törökország "ifjútörök" kormánya szervezett módon ölt meg mintegy 1,5 millió Törökország területén élt örményt. Ezt a francia parlament most ünnepélyesen népgyilkosságnak nyilvánította. Franciaországban mintegy 300 ezer örmény él. A török kormány máig tagadja és minden politikai eszközzel igyekszik megakadályozni, hogy más törvényhozás is kövesse az örmény népirtás elítélését. Mindenesetre tény, hogy a török kormány akkor az Osztrák-Magyar Monarchia szövetségese volt. (Kathpress)

A diakonisszákról

Michael Staikos görög ortodox metropolita, akinek székhelye Bécs, de a hazánkban élő görög ortodoxok exarchája is, a közelmúltban a budapesti német nyelvű katolikusok, evangélikusok és reformátusok közösségeinek ökumenikus találkozóján vett részt és ott kifejtette, hogy az ortodox egyházakban nincs szó nők pappá szenteléséről, de nők diakonátusának újbóli bevezetése ellen nincs elvi ellenvetés. (Kathpress)

BELGIUM

Nostradamus plagizált

A XVI. században élt francia csillagász és orvos, Nostradamus (1503-1566) jövendölései - Rudy Cambier belga filológus kutatási eredményei szerint - nem eredetiek, hanem egy XIV. századi ciszterci szerzetes írásából átvett kijelentések. A szerzetest Yves de Lessinesnek hívták, a mai Belgium területén lévő Cambron-Casteau apátságban élt, és egy rejtélyes kifejezésekkel teli hosszú költeményt írt arról, hogyan lehet eljutni a templomosok elrejtett mesés kincséhez anélkül, hogy a nyilvánosság észrevegye. Nostradamus kétszáz évvel később ebből a számára teljesen érthetetlen szövegből vette át azokat a kifejezéseket és rejtélyes kijelentéseket, amelyeket jövendöléseiben felhasznált. A belga kutató szerint az eredeti költeményből az tűnik ki, hogy a templomosok elrejtett ezüst és arany kincsei ma is a belgiumi Wodecq középkori serfőzdéje alatt vannak. (KNA)

VATIKÁN - RÓMA

Húsvét közös időpontjáért

A Szentszék már hosszú évek óta szorgalmazza, hogy a keresztény egyházak egyezzenek meg húsvét ünnepének közös időpontjában. Eddig azonban még nem történt konkrét lépés. Nem jött létre olyan közös bizottság, mely kidolgozhatná a lehetséges megoldásokat. II. János Pál nemrég újból szorgalmazta ezt, hivatkozva arra, hogy idén a különböző számítási módok ellenére a nyugati és keleti egyház egy napon, április 15-én ünnepli Krisztus feltámadását. Egyébként a különböző naptár és a Nap-év és Hold-év alapján történő számításmódok következtében sokszor a nyugati és keleti húsvétot március 22-április 25 között több hét választja el. Sok előnye volna a húsvét karácsonyhoz hasonló naptári rögzítésének, de a legtöbb egyház ragaszkodna az asztronómiai számítás jelképes jelentőségéhez. Ebben az esetben közös számítási módban kellene megegyezni. Az Egyházak Világtanácsa javaslatát az ortodox egyházak nem fogadták el. (KNA)

Isten pedagógiája

A Szentatya a január 31-i általános kihallgatásán arról tanított, hogy a hívő emberen nem vehet erőt kishitűség a nyomor, gyengeségek, erőszak és igazságtalanság láttán. Isten Országa és az "új teremtés" szabadságban és békében lassan terjed. Ennek az ember az oka, nem Isten. Isten nem hagyta ugyan magára teremtését és az embert, nem "vonult vissza" valamiféle érdektelenségbe. De "Isten pedagógiája tiszteli az ember szabadságát." Az "új teremtés" azonban mégis megkezdődött Krisztus feltámadásával. (Kathpress)

Új iráni követ a Vatikánban

II. János Pál pápa fogadta Mostafa Borujerdi új iráni nagykövetet, aki átnyújtotta megbízólevelét. A pápa és a nagykövet egyaránt a különböző kultúrák párbeszédének szükségességét hangoztatták A Szentatya szerint csak ez az útja a kiengesztelődésnek, harmóniának együttműködésnek. A vallásszabadság biztosításának szükségességét is hangsúlyozta és emlékeztetett Sayed Mohammed Chatami iráni államelnök 1999. márciusában tett vatikáni látogatására. Az új iráni nagykövet iszlám teológus. (Kathpress)

Tajvanra is hívják a pápát

II. János Pál pápát tajvani látogatásra hívta meg Chen Shui-bian elnök- jelentette a Misna missziós hírügynökség. A Kínai Népköztársaság - mint tudjuk - a diplomáciai kapcsolat feltételeként kéri a Vatikántól is a Tajvannal való kapcsolat megszakítását. (Kathpress)

Római szabók évadja

"Nagyüzem" van a római papi szabóságoknál mióta II. János Pál pápa 44 új bíborost nevezett meg, akiket február 21-én bíborossá kreál. A leendő bíborosoknak ugyanis gondoskodniuk kell leendő ünnepélyes viseletükről. Nincs sok idő. A mértékvételtől a próbán át az elkészülésig bizony idő kell. A legrégibb cég 1798 óta a Gammarelli család tulajdona. Nekik van a legtöbb megrendelésük. Van azonban, aki a Barbiconihoz fordul. Az ő cégük is elég patinás, 1815 óta állja a szakmai versenyt. Az "Euroclero" elnevezése után ítélve nem annyira régi cég. De vannak kisebb papi szabóságok is. De még több a varrnivaló: a bíbor reverenda elkészítése mintegy húsz óra munkát jelent, hozzá karing, aztán a mozzettanak nevezett ugyancsak bíborszínű vállgallér, a pileolus (főpapi kerek sapka), a birétumnak nevezett papi föveg. Még a zoknik színe is meghatározott és a közepén művészi öltésekkel díszített vállszalag is fontos. Az öltözék tehát elég bonyolult, jóllehet a II. vatikáni zsinat után harminc évvel ezelőtt megszüntették a bíborosok hosszú sleppjét (cappa magna), mely az udvari papok különleges ügyességét kívánta meg, amikor a bíboros irányváltoztatásakor egyetlen mozdulattal kellett átlendíteniük ezt a bíbor uszályt. A széles karimájú bíborosi kalap is már csak régi fényképeken látható.

A bíbor színt a pápa iránti feltétlen hűség és szolgálat jeleként szokták értelmezni, adott esetben a vérontásig. Valójában a bizánci császárok és főpapok méltóságát jelző színből lett a bíborosokat a püspököktől megkülönböztető ruhaszínné.

(Kathpress)