Plébánia és iskola

Az egyházmegye katolikus iskoláiról

A püspöki konferencia döntése alapján Magyarországon az egyházmegyék, illetve szerzetesrendek lehetnek katolikus közoktatási intézmények fenntartói. A püspöki kar iskolabizottsága és a mellette működő Katolikus Pedagógiai, Szervezési és Továbbképzési Intézet mindkét típusú egyházi iskola ügyeivel foglalkozik, illetve segíti az intézményeket, az egyházmegyék pedig létrehozták a maguk iskolafenntartó szervezeteit. Az Esztergom-budapesti Főegyházmegye ilyen szervezetét az önkormányzatok oktatási irodáihoz hasonlítja az igazgatója: Kiss-Rigó László. A budai várban, a prímási palota épületében működő hivatal helyettes vezetője pedig Barabás Hunorné. Kettőjükkel beszélgettünk az egyházmegye katolikus oktatási intézményeiről.

Ezek sorában pedig megtalálható óvoda, általános iskola, szakképző iskola és gimnázium. Mindössze három intézmény működik a fővároson kívül - az egyik Esztergomban, a másik kettő Szentendrén. Érdekes, hogy a tizenkilenc katolikus iskola közül számos nem a kilencvenes évek elejének nagy lelkesedésével, hanem később, az évtized második felében indult. A szülők részéről mutatkozó igényt igazolja, hogy csökkenő vagy legalábbis nem gyarapodó gyermekszám mellett, önkormányzati iskolák közelében is akad elegendő jelentkező, amikor katolikus iskola alapításáról van szó. Persze ez az igény csak Budapesten és városokban kielégíthető, kis településeken a gyermekek száma nem teszi lehetővé az önkormányzati mellett egyházi iskola fenntartását. Nagyszámú új katolikus iskola alapítása most már nem cél, de továbbra is mindenütt, ahol a helyi plébánia és az önkormányzat együttműködése megfelelő adottságokat teremt, indulhat új katolikus iskola.

A kezdet nehézségei után nyugalmasabb időszakba jutottunk, a tantestületek megállapodottabbak, kialakultabbak lettek. Egyre inkább olyan pedagógusokból állnak, akik számára világos a cél: megvalósítani azt a többletet, ami az intézmény katolikus voltából eredhet. Mi volna ez a plusz? Az egyházmegyei iskolák főhatóságának igazgatója így fogalmaz: A katolikus iskola tanára érett keresztény tanúságtevő, felnőtt tagja az egyháznak. Hozzáteszi: nem attól lesz katolikus egy iskola, hogy az egyház tartja fenn, s a falán ott a kereszt. Katolikus tanítónak lenni Kiss-Rigó László szerint alap a helyes önbecsülésre, teljes értékű egyházi szolgálat ez. Persze, mint mondja, az önértékelést anyagi megbecsüléssel is támogatni kell. Legyen rang, legyen érdemes is katolikus iskolában tanítani. Míg korábban sok nehézség volt e téren, a jelenlegi kormány végre az önkormányzatiakkal teljesen azonos támogatást biztosít az egyházi iskoláknak. Ám így is csak nagy erőfeszítések árán, és sajnos csak hosszabb idő elteltével képesek behozni azt a hátrányt, ami az épületek rossz állapotából, tornatermek, felszerelések hiányából adódik.

Kiss-Rigó László, aki az esztergomi Szent Anna templom plébánosa, és a Mindszenty iskolának, az egyházmegye egyik első katolikus iskolájának alapítója, azt tekinti ideálisnak, ha a katolikus iskola szerves egységet képez a helyi plébániával. Összhangot feltételez ez az igazgató és a plébános, a hitoktatói munkaközösségek, az iskola nevelési céljai és a plébánia lelkipásztori törekvései között. Magyarországon ennek nincs kialakult hagyománya, viszont van már számos jó példa az ilyen szellemű együttműködésre. Az egyházmegye célkitűzését Kiss-Rigó László így fogalmazza meg: minden iskola természetesen nem lehet katolikus, de legyen minden család számára elérhető a katolikus iskola. Tulajdonképpen nem állunk messze ettől. Ami pedig az egész magyar közoktatást illeti, úgy véli, sok pozitív folyamat alakul, s ezeket a mi iskoláink is érdemben erősítik.

szikora

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember: ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@freemail.hu