|
|
Tavaszváró
A tavaszi virágtobzódásnak az a feltétele, hogy őszszel földbe kerüljenek a hagymák, a bokrokat pedig szakszerűen, jól megmunkált talajba ültessék. A hóvirág apró, fehéres hagymáit sűrűn kell ültetni, hogy mutatós növénycsoportban fejlődjenek. A félárnyékos, nyirkos talajú helyet kedveli, de ültethető napos sziklakertbe is. Kedvező körülmények között könnyen szaporodik magától sarjhagymáiról vagy elhullatott magjairól. A krókusszal sincs sok tennivaló a hagymagumók eldugása után. Akár a pázsit talajába is besüllyeszthetők, mert mire a fű kaszálásra érett, addigra a krókusz elvirágzik és szára elsárgul. Nem hagymás növény, de szintén tavasszal virít a kedvelt koronás szellőrózsa. Botanikai neve a görög "anemosz" szóból ered, ami szelet jelent, utalva laza, könnyen leváló szirmaira, amelyek a legkisebb fuvallatra is meg-meglebbennek. Magjait áprilisban kell elvetni ahhoz, hogy a következő tavaszon már a kertben virítson. Napos helyen, jól megmunkált, tápanyagban gazdag földben őszre virágzóképes gumó fejlődik, amelyet a tél beállta előtt fel kell szedni, mert nem fagytűrő. Ezután nyirkos komposztfölddel teli cserépben kell átteleltetni, majd februárban 6-7 fokon hajtatni. Termesztett dísznövényként alig ismert az odvas keltike, pedig ligetes részek, tölgyerdők szép tavaszi dísze. Hosszú száron nyíló, lila és fehér színű virágzata Buda környéki erdőknek is érdekes színfoltja. Kerítések mellé vagy virágágyások szélére ültethetők üreges gumói. Lovas Katalin
|
Új
Ember: ujember@drotposta.hu
|
||||||