Egész emberiséghez szólóan...

Medgyessy Ferenc kiállítása

A Kálmán Imre Múzeumban kiállítással emlékeznek meg a millennium alkalmából Medgyessy Ferenc Kossuth-díjas szobrászművészre, a magyar plasztika egyik legnagyobb hatású mesterére.

Medgyessy Ferenc élete végéig megőrizte „szülőföldjének azt a szellemét, amit kiváló osztálytársa, Móricz Zsigmond is a debreceni kollégiumból, a városból és a környékéről hozott. Ez a szellem irányította a pesti Orvoskaron, majd Párizsban is, ahol mint fiatal orvos a Julien Akadémián tanult s a híres művészeti gyűjteményeket látogatta. Ezzel az útravalóval indult szobrászpályája, nehezen, gyakran a legnagyobb nélkülözésekkel folytatódik tovább itthon, amelyet ráadásként még az első világháború is megszakít. Ez azonban nem gátolja meg abban, hogy közben több kiváló szobrot alkosson.

Medgyessy Ferenc köztereinken és középületeinken álló szobrai, domborművei, múzeumainkban őrzött alkotásai, egész életműve igazolja kortársa, barátja, Ferenczy Béni szavait: „Medgyessy a legjobb magyar szobrász... a legkülönb, a legegységesebb, a legegyénibb. Medgyessy az első magyar szobrász, akinek életműve egyetemes, az egész emberiséghez szól.”

Németh Lajos szerint: „Élő hagyomány Medgyessy Ferenc művészete, melyben páratlan egységbe ötvöződik az egyetemes, a szinte prehisztorikus időkbe visszanyúló telivér plasztika, Ázsia, Egyiptom, a kora görögség és a legmodernebbek...”

A siófoki kiállításon Medgyessy Ferenc művészi hagyatékából főleg bronzszobrait, domborműveit és rajzait láthatjuk. Maga írja egyik levelében: „A szoborcsinálás önvallomás. Önéletrajz, amit lapozni sem kell. Szempillantás alatt áttekinthető, holott az egész életfolyás alatt gyűjtött emlékekből él.”

Táncolók című fiatalkori domborművén egy furulyázó fiú előtt négy táncoló leányt látunk. Ha jobban megfigyeljük, a mozdulat nem négy különböző, egymás mellé helyezett mozzanat, hanem egyetlen táncosnő mozgásának négy egymást követő üteme. Tehát egyetlen táncos mozdulat kibontakozását láthatjuk a négy lány mozdulatainak fázisain elosztva. Ez adja a mozgásérzet vidám sodrását. Domborműveit joggal nevezte „fali szobornak”, mert ugyanaz a tömbszerűség, egyszerű térkonstrukciók jellemzik őket, mint kerek szobrait. Az utóbbiakból látjuk a legtöbbet a kiállításon.

Külön állványon a Magvető nem nagyméretű és mégis monumentális szobra áll az életet teremtő emberi munka klasszikus jelképeként. A kötényéből zsákot formáló, a magvető ember örök mozdulatával lépő férfi izmos testét belső ritmus élteti. A nyugodt paraszti arc, a természettel együtt élő munkás ember harmóniáját sugározza.

A női test báját, harmóniáját faragta kőbe, vagy öntötte bronzba, Ülő női alakjába, Támaszkodójába, vagy a Móricz Zsigmond által Debreceni Vénusznak nevezett alakba. Síremlék szobrainak női figurái viszont szomorú merengéseinek hajdani előképei és az antik görög emlékművek alakjait idézik. Nem a fájdalom lázadása, hanem a beletörődés időtlen kényszerű nyugalma árad belőlük. Medgyessy becsvágya az volt, hogy portréinál is olyan formát találjon, amelyben nem az egyedi, hanem a tipikus, a jellem egységén belül az élet általános kifejezésének lehetősége rejtőzzék. Ilyenek: a Szent István, a Szent György és a Hunyadi János szobra.

A kiállított huszonkét grafika is bizonyíték arra, hogy szobrai jórészt nagy erejű rajzaiból keltek életre. Több mint négyezer rajzán bámulattal figyelhetjük meg, milyen elevenen képes néhány vonallal feljegyezni a legbonyolultabb mozdulatokat is. Súroló asszony szobrának első rajzát a kulcslyukon keresztül megfigyelt mozdulatról készítette.

Egységbe ötvöződik nála az egyetemes, az archaikus görög időkben gyökeresedő plasztika és a legmodernebbek — Maillol, Despiau — látása sajátosan magyar nyelvezettel, Rippl-Rónai József lényegretörő látásmódjával. Bizonyára nem elég közismert az, hogy Medgyessy 1913 nyarán hosszú időt töltött Kaposváron Rippl-Rónaynál. Három kőszobrot faragott a Róma-villában, amelyek ma is ott láthatók. Életműve túlnőtt országunk határain: a humánumnak egyetemes érvényű kifejezőjévé vált. A ritka értékű műveket bemutató tárlat június 27-ig tart nyitva.

Matyikó Sebestyén József

Aktuális Archívum Fórum Magunkról Impressum

Új Ember: ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@freemail.hu