A Hajdúdorogi Görög Katolikus Egyházmegyének — Keresztes Szilárd püspök megfogalmazása szerint — három központja van. Nyíregyháza az igazgatási, Máriapócs a lelki, és Hajdúdorog az oktatási centrum. Ezt a hajdúsági várost — amely nem véletlenül névadója az egyházmegyének — a magyar görög katolikus öntudat központjának is nevezhetnénk. A múlt század közepén ugyanis innen indult az a mozgalom, amely előbb a magyar liturgikus nyelv elismertetését, majd az önálló püspökség megalapítását kívánta elérni. Küzdelmek és áldozatok árán céljukat el is érték. A város szerepe tehát kiemelkedően fontos a hazai görög katolikusság múltja szempontjából. S a jövőt tekintve ugyancsak 1990-ben itt alakult az első új egyházi iskola, majd egy évvel később megalapították a görög katolikus gimnáziumot is.

Tóth Tamás igazgató

Az elmúlt kilenc év az építés jegyében telt. A modern épületegyüttes Török Ferenc tervei szerint valósult meg: benne a gimnázium, mezőgazdasági szakiskola és a kollégium kapott elhelyezést.

A korszerű oktatás és a keresztény nevelés elválaszthatatlan

— Nem az igazgatói irodával vagy a tanári szobával kezdtük — emlékezik vissza Tóth Tamás igazgató —, de ezekre is sor került. Ma elmondhatjuk: optimális körülmények között dolgozunk. Az egyházmegye, az egész hazai görög katolikusság kiemelkedően fontosnak találta ennek az iskolának az ügyét.

A kápolna ikonjai

Az iskolák államosításától 1990-ig nem volt görög katolikus iskola Magyarországon. A „görög” gyerekek a nyolc „római” egyházi gimnázium valamelyikében tanulhattak katolikus szellemben. A mai középkorú papság máig hálásan emlegeti Pannonhalmát vagy Esztergomot, ahol legtöbbjük tanult: ahol ugyanazt a hitet élték és vallották a szerzetes tanárok és a diáktársak, mint ők, de más szavakkal és más liturgikus formák között. Ennek a helyzetnek voltak kétségtelen előnyei — megismerték egymást, megtanulhatták elfogadni „ugyanazt másképp” —, de mégiscsak kényszerhelyzet volt.

A hajdúdorogi Görög Katolikus Gimnázium és Szakközépiskola négy évfolyamos középiskolaként működik, két-két gimnáziumi és egy szakközépiskolai osztállyal. A háromszáznegyven diák közül kétszáz kollégista. A három keleti megyéből, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar településeiről valók a gyerekek, de tanul itt huszonöt kárpátaljai fiatal is, és néhányan az ország más tájairól.

Tavaly kétszeres volt a gimnáziumi jelentkezés, a szakiskola iránt csekélyebb az érdeklődés. Tóth Tamás igazgató ennek ellenére fontosnak tartja:

— A magyar mezőgazdaság helyzetének előbb-utóbb rendeződnie kell, és normális megélhetést kell biztosítania azok számára, akik értenek hozzá. Mi ennek szeretnénk elébe menni. A végzett növendékek családi vagy kisebb közösségi gazdaságok vezetésére alkalmassá tevő tudást szerezhetnek nálunk.

Oktatás és nevelés elválaszthatatlanságáról beszélt a matematika-fizika szakos fiatal igazgató. Ez volt a szempont a tanári kar megszervezésében is. Szakmailag jó, vallásos, fiatal tanárokat kerestek a tantestületbe. A volt szakmunkásképző tanári karát viszont átvették: mindazokat, akik vállalták, hogy ebben a szellemiségben fognak dolgozni. Mintegy negyven tanár dolgozik az iskolában, illetve a kollégiumban. És három főállású görög katolikus pap. Ők hittanárként, nevelőtanárként, lelkivezetőként tevékenykednek.

— Nagyon fontosnak tartjuk, hogy ne csak a hittanóráknak, hanem az egész iskola életének görög katolikus jellege legyen — magyarázza Grunda János lelki igazgató. — A fiatalokban erősíteni kell a tudatot, hogy ők görög katolikusok, hogy egyházunk, liturgiánk kétezer éves, tehát időtálló és életképes értékek tárháza. Ezeket szeretnénk átörökíteni, s ezeket kell majd nekik is továbbadniuk leendő családjukban.

A diákok közösen vesznek részt a hétvégi szertartásokon: vasárnap a székesegyházban, utrenyén és vecsernyén az iskola kápolnájában.

A képzőművészeti nevelés során megismerkednek az ikonfestés műhelytitkaival és az ikonok teológiájával, a keleti kereszténység sajátos szimbólumrendszerével is. A gimnáziumi tanulmányok mellett kántori képesítést is szerezhetnek a tanulók: tudásukat a közösség szolgálatába állítva ez megélhetést is jelenthet. Színvonalas énekkar működik az iskolában.

— Iskolánk a keleti országrész nagyvárosi iskolái mellett jól szerepel a különböző megmérettetéseken — mondja szerény büszkeséggel Tóth Tamás igazgató, aki Pannonhalmán, a bencés gimnáziumban érettségizett. S amit talán még fontosabbnak tart: az itteni gyerekek fogékonyabbak a hitélet iránt. Az itt tanuló több mint háromszáz diák legalább tíz százaléka komolyan foglalkozik a papi hivatás kérdésével, vagy hogy más módon — például kántorként — szolgálja az egyházat.

Hajdúdorog valóban a magyar görög katolikus öntudat központja lehet.