Férfi és nő kapcsolata

GONDOLA

A férfi-nő kapcsolat első két kellékének elemzését fejeztem be előző alkalommal. A továbbiakban már csak a kapcsolattal kell foglalkoznunk. Kizárólag a kétszemélyes kapcsolatokat vizsgálom, amelyek egy férfi és egy nő között jönnek létre. Nem tárgyalom azokat a kapcsolatokat, amelyek egy-egy közösségen belül (kisközösség, hittan-csoport, iskolák stb.) állnak fenn a tagok között.

A legfontosabb férfi-nő kapcsolat -- véleményem szerint -- a házasság. Kizárólagos kapcsolat, egy férfi és egy nő között jöhet létre, és normális esetben egy életre szól. Bár ez a leglényegesebb kapcsolat, mégis ezzel foglalkozunk a legkevesebbet, hiszen az egész "Gondola" erre akar felkészíteni, a tudatos választást kívánja elősegíteni. A házasság -- amint azt a sorozat második részében, még tavaly februárban részletesebben kifejtettem -- a házasságkötéskor jön létre. Aki még nem kötött házasságot, nem tudja igazán, milyen is ez a kapcsolat. Elképzelni persze el lehet, milyen lesz az, ha már házastársak leszünk. Álmodozni is lehet jövendő családunkról (kell is!), de azt átérezni, hogy döntöttem egy másik ember mellett egy életre, nem lehet, nagyon fontos természetesen a házasságra készülve sok mindent megbeszélni, eltervezni. Egy dolgot azonban szeretnék tanácsolni: nem állapodjatok meg konkrét gyerekszámban. Lényeges megállapodni az ezzel kapcsolatos alapelvekről (néhány vagy sok gyereket szeretnénk), de hogy pontosan hány gyereket, azt nem érdemes előre meghatározni. Kerülhettek ugyanis olyan helyzetbe, hogy a "betervezett" gyermeklétszám az egyik fél szerint mégsem tud megvalósulni. A másik pedig gondolhatja akkor úgy, hogy "hiszen megállapodtunk", és ebből felesleges feszültségek támadhatnak. A gyerekek számának tervezésében nekem legjobban Gézáék módszere tetszik. Ők sohasem mondták ki, hogy sok gyerekünk lesz, hanem mindig csak azt nézték, hogy jöhet-e még egy az adott körülményeink között. Mindig a következő gyermeket tervezték meg, míg aztán úgy nem érezték, hogy már elegen vagyunk. Ez nyolc gyermek után következett be.

A következő férfi-nő kapcsolat az

Együtt járás

Szintén kizárólagos férfi-nő kapcsolat. Legalábbis erkölcsileg. "Dögség" egyszerre többel együtt járni, nem is beszélve arról, hogy milyen veszélyes. Kicsi ugyanis ez az ország, meg még Európa sem olyan túl nagy, előbb-utóbb úgyis kiderül, hogy valami nincs rendben.

Abból a tényből kiindulva, hogy ha valakivel járok, akkor mással már nem lehet, az átlagosnál jobban meg kellene alapozni szerintem az együtt járásokat. Megtörtént eset, hogy egy esküvői bulin megkérdezte a fiú a lánytól:

-- Hány óra van nálad?

-- Fél nyolc.

-- Érdekes, nálam is fél nyolc van. Az óráink ezek szerint együtt járnak. Járjunk mi is együtt!

Természetesen ez inkább poén volt, és azóta négy gyerekük van, ha nem is akkor kezdtek el rögtön együtt járni.

Valóban kevés alap az együtt járáshoz ugyanis, hogy az óráink azonos időt mutatnak. Pedig sokszor alig van több alapja egy kapcsolat indulásának, mint hogy megtetszettünk egymásnak. Ha szokás is, mégsem tartom szerencsésnek, ha egy kapcsolat úgy indul, hogy az egyik megkérdezi:

-- Nem járhatnánk együtt?

-- Jó, járjunk.

Először meg kellene ismerni egymást valamennyire, hogy dönteni tudjunk egy ilyen lényeges kérdésben, és mindenki másról lemondani ezért, legalábbis az együtt járás szintjén.

Itt most meg kell álljak, hogy egy kicsit szemügyre vegyük a tárgyalt kifejezést. Együtt járás. Miért pont így hívják? Nem tudom. Talán nem is a legszerencsésebb a kifejezés. Miért, mindig "járnak", akik együtt járnak? Persze járnak, járkálnak is ide-oda együtt, de gyakorta ülnek is. A fő problémám nem is magával a kifejezéssel van, hanem azzal, hogy nincs igazán szavunk arra, hogy ki az nekem, akivel együtt járok. Jó néhány éve kiírtam egy pályázatot a Zászlónkban, amelyben azt kértem, hogy írjanak a fiatalok kifejezéseket, amelyeket akkor lehet használni, ha be kell mutatni egy társaságban azt, akivel együtt járnak. Kicsoda ő neked? Komoly nyereményt is kiírtunk a legjobb ötletekre, de a díjat nem kellett kiadni, mert egy "pályamű" sem érkezett. Egész egyszerűen nincs rá szavunk. Sokszor mondják, hogy "a barátom". De ezt nem úgy kell érteni, mintha tényleg barátok lennének, hiszen ők együtt járnak. Régebben mondták azt, hogy az udvarlóm. Ezt persze leginkább a fiúkra mondták, és mára már alig használt kifejezéssé vált. A modern panelházakban már udvar sincs, nemhogy ló...

A magyar nyelvben lenne rá nagyon jó, találó kifejezés, csak sajnos nálunk már nem lehet használni. Erdélyben, ott is leginkább már csak a falvakban még lehet. Ott azt mondják arra, akivel járnak, hogy ő a szeretőm. Itthon sajnos ez a gyönyörű kifejezés már azt jelenti, hogy "az ágyasom", ráadásul leginkább házasságon kívüli kapcsolatokra alkalmazzák. Pedig a szó egyáltalán nem ezt jelenti! A "szerető" azt jelentette régen, hogy szeret ő. Ő szeret engem, és én szeretem őt. A szeretőknek elsősorban kötelességi vannak, nem pedig jogai, főleg nem testi vonalon. A szerető az, akire számíthatok, akiben megbízom, és aki megbízik bennem. Szeret engem, tehát ott van mellettem, amikor szükség van rá, és nincs ott, amikor nem kell ott lennie. Tudja, mikor mi a jó a kapcsolatunkban és mi az, ami még nagyon nem aktuális. És hasonlóképpen viszonyulok én is őhozzá. Kár, hogy nem használhatjuk ezt a kifejezést! Én a "kedvesem" szóval szoktam jelölni az együtt járást, ez a fogalom ugyanis még nem tartalmaz egyértelműen zavaró tartalmakat.

Legközelebb egy jó hírrel folytatom az együtt járással kapcsolatos gondolataimat.

Addig is minden jót kívánok szeretettel:

Varga Péter

Aktuális Archívum Fórum Magunkról Impressum

Új Ember: ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@freemail.hu