"Körmünkel is kapaszkodunk a magyar rögbe"

Pápai meglepetések

Vannak városok, amelyek nevének hallatán a történelemben jártas ember rögtön tudni véli a helyi vallási viszonyokat — legalábbis nagy vonalakban. De a múlt ismerete nem biztos, hogy a jelen helyzet tudását is garantálja. Az elmúlt évszázadokban ugyanis nagyot változott a világ. Ma már a hajdani református fellegvárak sem a régiek. Igaz ez Pápára is. A helyi újság legfrissebb számában (Pápai Hírlap) közlik a város istentiszteleti és miserendjét. A városban vasárnaponként két evangélikus, egy református és egy baptista istentisztelet van, míg a katolikus misék száma tizenegy.

A harminckétezer lakosú patinás városban négy katolikus plébánia működik, és hat templom áll a negyedszázezer katolikus hívő rendelékezésére. A reformátusok és az evangélikusok két-kétezer hívőt tartanak nyilván. A történelmi örökség azonban, ha nem is a számszerűségekben, de ma is érvényes. A nagy múltú református kollégium újjáéledt. Középiskolaként és teológiai főiskolaként működik. A város szintén ősi bencés gimnáziuma azonban a rendszerváltozás után – más, 1948-ban államosított bencés gimnáziumokhoz hasonlóan, és a város, valamint a bencés öregdiákok nagy szomorúságára - nem született még újjá. Katolikus iskolája azonban mégis van a városnak, a Szent István diakónus nevét viselő általános iskola, amely négyszáz diákjával a veszprémi érsekség második legnagyobb oktatási intézménye. A protestáns-katolikus viszony Pápán harmonikus. Ezt jelzi, hogy a református gimnázium diákjainak egyharmada katolikus, a katolikus általános iskoláé pedig protestáns.

Ritkaság: a nagytemplom napközben mindig nyitva

Pápa főterén emelkedik a Veszprémi Főegyházmegye talán legnagyobb temploma, a „nagytemplom“, amelynek két hatalmas tornya hetvenegy méter magas. Eszterházy Károly pápai földbirtokosnak és egri püspöknek köszönheti a város e nagyszerű alkotást. A Szent István vértanú tiszteletére szentelt templomot Fellnner Jakab építette, és Anton Maulbertsch freskói díszítik. Az egyik bal oldali mellékoltárkép a mecénás és kegyúr püspököt valamint védőszentjét, Borromei Károlyt ábrázolja. Eszterházy Károly élete folyamán több mint száz templomot építtetett. A pápai templom egy ókori keresztény vértanú teljesen épen maradt testét is őrzi, melyet a templomépítő püspök kapott Rómában. Szent Marcialis díszmagyarba öltöztetett alakja az egyik oldalkápolnában megtekinthető.

A belváros másik két szép katolikus temploma a Kis- és Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt ferences, illetve bencés templomok. Dúsan díszített barokk bensőségesség fogadja itt a betérőt. Mind a kettő hitéleti központ ma is, jóllehet szerzetesek már és még nincsenek a városban. Ők nagyon hiányoznak Pápának. A város hitéletében, művelődésében a török után hatalmas szerepe volt a pálosoknak és a ferenceseknek. II. József azonban a pálosokat feloszlatta, s 1802-ben telepedtek meg nyomukban a bencések. Neves gimnáziumuk generációkat nevelt ezen a tájon az egyháznak és a hazának. A pálos, illetve bencés templom kriptájában nyugszik egy másik nagy veszprémi püspök, a pápai születésű Acsády Ádám.

Szerdahelyi Csongor

Aktuális Archívum Fórum Magunkról Impressum

Új Ember: ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@freemail.hu