Tihanyi alapítólevelek
Sokan azt gondolják, hogy a Pannonhalma környéki
településekhez és Bakonybélhez hasonlóan Tihany is a Pannonhalmi Területi
Főapátság része. A félsziget még a püspöki konferencia kiadásában készült
„Magyarország egyházmegyéi“ térképen is hibásan – Pannonhalmához tartozóként
van föltüntetve. Pedig jogállása azonos az egyházmegye más, szerzetesek
által vezetett plébániáival, lelkészségeivel. A bencés rend a tihanyi
apátsági templomot és rendházat visszakapta a rendszerváltozás után, de
egyházjogilag a Balaton e gyöngyszeme a Veszprémi Főegyházmegye része
volt és maradt.
Tihany nemcsak évezredes múltja, történelmi és
művészeti értékei miatt értékes kincse hazánknak, hanem jelene okán is.
A visszakapott szabadsággal való élni tudása kiváló példája az itt ismét
gyökeret eresztett bencés közösség. Lelkipásztori, művelődési és közösségszervezési
tevékenységük hatósugara messze túlnő a kicsiny félsziget határain. Munkásságuk
lenyomata az idén is - immár negyedik alkalommal - megjelent évkönyvük.
A Korzenszky Richárd perjel által szerkesztett munka igazi kalendárium.
Van benne múltidézés és jelenkori krónika, közhasznú információk, tanulságos
olvasmányok kicsiknek, nagyoknak, történésznek és egyszerű hívőnek egyaránt.
Ma még elevenen él az emléke azoknak az aggályoknak, amelyek szerte az
országban nagy nyilvánosságot kaptak, és a kolostorban a kommunista évtizedek
alatt kialakított kiállító helyiségeket, nyári tárlatokat siratták, féltették
a bencések visszatértétől. Mára kiderült, hogy megalapozatlanok voltak
a félelmek. A bencések megtelepedése nem hogy elsorvasztotta volna Tihany
kulturális kisugárzását, hanem megsokszorozta azt. S nemcsak a képzőművészet
nem maradt hoppon, de a havi rendszerességgel megrendezett „tetőtéri esték“
is Veszprémtől Keszthelyig, Fehérvártól Sümegig vonzzák az igényes közönséget.
Egyik legféltettebb és legősibb írásos emlékünk az 1055-ben kelt tihanyi
alapítólevél. A tihanyi kalendáriumok mindegyike mintha egy-egy alapítólevél
volna. Alapítólevelei az apátság körül születő és gyarapodó közösségeknek,
hasznos kezdeményezéseknek, és a jövő számára fontos kordokumentumai a
magyar katolikus élni akarásnak.
Szerdahelyi Csongor
|