Mindig Európához tartoztunk…

Erdély érseke Pannonhalmán

"Kereszténységünket, magyarságunkat és európaiságunkat kívánjuk megjeleníteni a 2000. esztendőben azokkal a találkozókkal, rendezvényekkel, amelyeket a Bencés monostorok a Kárpát-medencében alapgondolat jegyében szervez a pannonhalmi bencés közösség" -- mondotta Várszegi Asztrik főapát, püspök Pannonhalmán, március 21-én, Szent Benedek ünnepén. Ezt a hármas eszményt jól jelképezik a Kárpát-medencei kolostorok védőszentjei, és jó néhány település neve is. Így a pannonhalmi bencések védőszentje Tours-i Szent Márton, aki Pannónia földjén született, és a Pireneusoktól a Kárpátok pereméig számos templom, falu és város hirdeti neve által Isten dicsőségét. A Kárpát-medencei gondolat jegyében az idén ősszel Pannonhalma fogadja be a régió katolikus közösségeinek nagy találkozóját a HÁLÓ szervezésében. Az ünnepi események sorában az első, Szent Benedeknek, Európa védőszentjének ünnepe, arra adott alkalmat a Szent Márton-hegy apátjának, hogy Erdély érsekét hívja vendégségbe, Gyulafehérvárról. Jakubinyi György az 1999-es HÁLÓ-találkozó házigazdája volt Homoródfürdőn, ahol Várszegi Asztrik is ott volt és előadást tartott.

Szent Benedek napján a pannonhalmi bencés közösség, a gimnázium tanárai és diákjai, a rend vendégei közös szentmiséjén a főapát így kérte Erdély érsekét a liturgia vezetésére: "Taníts minket Krisztus szeretetére, taníts minket igaz magyarságra". Jakubinyi György szentbeszédében arra intett, hogy a nagyböjtben különös figyelemmel kerüljünk el mindent, ami akadályoz Krisztus követésében. Legyen ebben példaképünk Nursiai Szent Benedek, aki nemcsak figyelt Isten szavára, de igazi életörömmel követte a hívást.

Jakubinyi Györgyöt arra kértük, erdélyi magyarként szóljon kereszténység, magyarság és európaiság összefüggéseiről. Erdély érseke úgy látja, sok vallásinak látszó kérdés Romániában, valójában nemzeti probléma. A római katolikus és a protestáns egyházakkal szembeni jogtalanságok által a magyarság létesélyei csorbulnak Romániában ahol törvény rendelkezik ugyan az egyházi ingatlanok visszaadásáról, de ez a mai napig nem történt meg. Az előző elnök azzal hárította el négy katolikus, három kálvinista, egy lutheránus és egy unitárius püspöknek az egyházi iskolák visszaadására irányuló jogos kérését, hogy az Amerikában élő magyarok sem követelnek maguknak semmit, inkább beolvadnak. Nem vette figyelembe, hogy az erdélyi magyarok nem bevándorlók, hanem ezer éve élnek hazájukban. A nyolc erdélyi püspök ezután az Európa Tanácshoz fordult panasszal. Strasbourg küldötte meg is hallgatta őket 1995-ben Bukarestben, ám a kihallgatáson jelen volt a romániai egyházügyi hivatal (ott még létezik ilyen) minisztere is. A püspököknek a román törvényekre alapozott kéréséhez azt tette hozzá, hogy az állam nem adhat vissza semmit, mert az ortodox egyház igényeit sem tudja kielégíteni, s igazságtalan volna, ha másokkal kapcsolatban ezt megtenné. Másrészt a székelyek és a szászok a román nép kizsákmányolásával szerezték javaikat, úgyhogy ilyen szempontból is igazságtalan volna a visszaadás. A kihallgatás ezzel véget ért, az Európa Tanács hallgat, a román állam egyetlen ingatlant sem adott vissza. Jakubinyi érsek következtetése: annyi jogunk lesz ebben az országban, amennyit mi ki tudunk küzdeni magunknak.

1996-ban, amikor a magyar szavazatok Romániát demokratikusabb fejlődés irányába állították, Constantinescu az RMDSZ-t is meghívta a kormányba, úgy látszott, hogy az egyház szempontjából is változás következik. Mégsem történt semmi. Nem állították vissza a magyar egyetemet, nem indulhattak újra az 1960 óta bezárt magyar iskolák, nem adták vissza az egyházi ingatlanokat, nem lehetett szó magyar autonómiáról. Spanyolországban tizenkét autonómia van, Olaszországban három, az erdélyi magyarokat mégis a sztálinista jelzővel bélyegzik, ha autonómiáról beszélnek. (A szovjet mintájú Romániában Szekelyföld autonóm terület volt, amíg Ceausescu meg nem szüntette). Európa, legalábbis a Nyugat, nem érti, mit jelent a szovjet örökség, mit jelent kisebbségként élni a szülőhazában.

Amíg a román állam nem adja vissza katolikus javakat, amelyeket részben az ortodox egyháznak juttatott, egyre-másra létesülnek ortodox kolostorok a magyar többségű területeken. Moldvában, a csángók között olasz apácák építenek palota-kényelmű rendházakat, ahová százával lépnek be a csángó leányok -- kényelmesebb ott az élet --, s ahol katolikusok tán maradnak, de maradék magyarságukat végképp elveszítik. A csángók egyébként magyar papot nem kapnak, magyarul nem imádkozhatnak, félő, hogy beteljesül rajtuk Göncz Árpád magyar államelnök fájdalmas jóslata: "Aki nem imádkozhat anyanyelvén, nemcsak a nyelvét , de Istent is elfelejti." Bár Jászvásáron "román katolikusnak" nevezik a csángókat...

Természetesen Erdély érseke is szerette volna, ha romániai látogatásakor, 1999-ben, erdélyi katolikus híveit is felkeresi a Szentatya. Úgy látszik azonban, hogy az igazi cél az volt, hogy még a 2000. év nagy jubileuma előtt Róma püspöke egy ortodox többségű ország földjére tegye a lábát, jelezve ezzel az ezer éve szétszakadt egyház részeinek közeledését. A látogatás megvalósult, láthatta a világ, hogy Krisztus követőiben megvan a vágy az egységre.

Az ár többek között az volt, hogy a romániai görög katolikus püspököknek le kellet mondaniuk ingatlanaik visszaköveteléséről, és -- mivel a román ortodox pátriárkának ez volt az egyik kikötése -- a pápa nem mehetett el Erdélybe.

"Mint erdélyi magyar, egyáltalán nem érzem, hogy akkor érkezem Európába, amikor átlépem a magyar határt. Mi, erélyiek, büszkék vagyunk arra, hogy az a Kárpátok-ölelte föld Európához tartozik, nem középhez, nem kelethez, Európához. Tény, hogy Erdélynek különleges helyzete volt a magyar történelemben, de kezdettől a magyar királysághoz, s azzal együtt Európához tartozott. Szent István Rómából kapta koronát, s a Szent Korona része Erdély. Ezt állítani nem valamiféle szeparatizmus, ez tény -- mondja Jakubinyi György. Az utóbbi nyolcvan év azt eredményezte, hogy már csak a Székelyföldön vannak a magyarok többségben, az erdélyiek ezért "belső anyaországnak" nevezik a székely megyéket. Erdély többi részén és a Partiumban nemzeti és vallási tekintetben is kisebbségben élnek a magyarok. Erdély érseke mégis "keresztény életörömről" prédikált Szent Benedek ünnepén. "Nem mindegy, hogyan látjuk azt a bizonyos félig telt edényt -- mondja Jakubinyi György -, félig üres, vagy félig tele van? Ilyen edény Erdély. A Székelyföldön mindenesetre hála Istennek szabadon énekelhetik a katolikus hívek az énekeskönyv 306-os énekét, a protestánsok pedig a maguk könyvéből az 58-as számút. Így kezdődik: "Isten, áldd meg a magyart..."

Szikora József

Aktuális Archívum Fórum Magunkról Impressum

Új Ember: ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@freemail.hu