|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
AZ ESZTERGOMI KERESZTÉNY MÚZEUM KINCSEI Szent Joachim Egy hónappal ezelőtt egy magtalan párról, Ábrahámról és Sáráról szólt írásunk. Az ószövetségi Szentírás fényében elmondhatjuk, hogy a korabeli ember vélekedése szerint a terméketlenség az egyik legnagyobb szégyennek számított. Az ilyen házaspárt a társadalom a leprás emberrel rokonította, "gyógyulásuk" a legnagyobb csodák közé tartozott.
Ábrahám és Sára helyzete nem egyedüli: családjukon belül, Jákobnál és Ráchelnél megismétlődik a szerencsétlenség. Az ismétlődés, a hasonló helyzetek sora mások megerősítésére is szolgálhat. Szűz Mária apját, Joachimet az akkori jeruzsálemi főpap, Izakár veti meg, és nézi le: Istennek szánt ajándékát értéktelennek tartotta. S minthogy a Tischendorf-féle, Mária születését elbeszélő apokrif evangélium szerint "átkozott mind, aki nem szül fiat Izraelben", Joachimnak az áldozat előtt a magtalanság átkától kellett megszabadulnia. Szent Anna férje szégyenében a város környéki legelőre, a pásztorokhoz menekült. Ott lelt rá az angyal, aki hírül adta neki Mária születését. Szavai a betegség értelmét magyarázzák meg. Isten küldöttje arra a kérdésre felel ("Mi végett van az igazak betegsége?"), amire az Ószövetség embere mindig kereste, de csak évszázadok múltával találta meg a választ. Isten "mikor valakinek a méhét bezárja, azért teszi, hogy annál csodálatosabban nyissa fel, hogy azt, aki születik, ne a vágyak, hanem az isteni ajándék gyümölcsének ismerjék el". Azaz így lesz a szenvedésből adomány, és így válik elsővé az utolsó. Az esztergomi Keresztény Múzeum egyik tábláján a fenti jelenetet, Joachim menekülését láthatjuk. Mária apja éppen elhagyja a várost, annak vörösre festett városfalát és városkapuját. Fejét szomorúan szegezi előre, kezeivel köpenyét öleli át. A festményt Simor prímás Rómában vette, még a Múzeum alapítása, 1878 előtt. Védett helyén csak kevéssé kellett állapotát megújítani: egyedül aranyozása számít "frissnek". Származása a washingtoni nemzeti galériával hozza kapcsolatba, hiszen eredetileg egy olyan oltárnak képezte részét, amelynek darabjai (Joachim és Anna alamizsnát osztanak, Mária születése, Mária bemutatása a templomban) a másik kontinensre vándoroltak el. A Mária születésének dedikált oltárt valószínűleg egy sienai festő, Andrea di Bartolo (1389-1426) készítette a XV. század elején. Dragon Zoltán
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|