Uj Ember

2007.07.22
LXIII. évf. 29. (3075.)

Megjelent
az Adoremus
augusztusi
száma!

Főoldal
Címlap
Úton a közösségi egyház felé
Családtábor Balinkán
Önmeghatározás - nem kirekesztés
Megismételt válaszok az egyházról
Bábel Balázs érsek a Hittani Kongregáció egyháztani dokumentumáról
Többségük számára megpróbáltatás...
Lelkiség
Kihez hasonlítunk?
Szentírás-magyarázat
Miért vagy nyugtalan?
Homíliavázlat
A szeretet szentsége (IV. rész)
LITURGIA
A hét szentjei
Július 23.
Egy igazságosabb
A hét liturgiája
(C év)
Katolikus szemmel
A papok és a politika
Dekrétum a magyar egyház védelmében
Akik igazán tisztelik az embert...
Közösség a homoszexuálisok gyógyulásáért
Lehet-e erkölcsöt tanítani?
Lengyel öngól Vilniusban
Élő egyház
Egység, hűség, nagylelkűség
A Jézus Szíve Társaság kettős emléknapja
Az elvesztett élet gyümölcse
Szentmise Hummel Kornél születésnapján
Imádság és engesztelés
Kármelhegyi Boldogasszony ünnepe Karancsság-Szentkúton
Nem vagyunk árvák...
Tiszántúli Máriás-lánycsoportok találkozója
Papszentelés Siófokon
A vendéglátás öröme
Szovátai gyerekek Somogyban
Fórum
"Segítünk!"
Tűnődések a hétről
A zenepavilon varázsa
Néhány sor az Oázishoz
Az Olvasó írja
Nehéz gondolkodásra késztetni az embert!
Kertben
Fórum
A szabadság városa - Gdansk (2.)
Nagycell és Kiscell
Mariazell és Celldömölk - kiállítás Szombathelyen
Fórum
Mindent az evangéliumért...
Aranymisés áldás előtt
Szent Erzsébet találkozása a görög szertartással
"Az élet a legnagyobb ajándék"
Patrik József kettős jubileuma
Fórum
Lisieux-i Szent Teréz élete és lelkisége (IV.)
Egy ládikó titkai
Ifjúság
C-dúr az életünk?
Ki metszi meg a rózsafákat?
Papp Lajos szívsebész az egerszalóki találkozó vendége
Nem csak ifjúsági világtalálkozó
Evangelizációs kampányra készül Ausztrália
Életet lehelni a kövekbe
Diákok, tanárok a sátoraljaújhelyi Magyar Kálvárián
Programajánló
Nyári tábor a "szentjános-bogarakkal"
Rejtvény
Kultúra
Legendák és misztikusok
Jubiláló avignoni fesztivál - "keresztény jelenléttel"
"Az élet túl rövid ahhoz, hogy rossz partnerekkel muzsikáljunk"
Párizs-Budapest-Szeged zenei folyosó
Mária Magdolna keresése
Paletta
Fórum
A szenvedők szolgálói
Kamilliánus ünnep Lőrincen
Semmit nélküled - semmit nélkülünk
Magyar Schönstatt mozgalom
Mozaik
Szent Joachim
AZ ESZTERGOMI KERESZTÉNY MÚZEUM KINCSEI
Országos Szent Jobb-körmenet
Ha leselkedik a gonosz
Álmodik a múlt
Csicsergő szerenád

 

AZ ESZTERGOMI KERESZTÉNY MÚZEUM KINCSEI

Szent Joachim

Egy hónappal ezelőtt egy magtalan párról, Ábrahámról és Sáráról szólt írásunk. Az ószövetségi Szentírás fényében elmondhatjuk, hogy a korabeli ember vélekedése szerint a terméketlenség az egyik legnagyobb szégyennek számított. Az ilyen házaspárt a társadalom a leprás emberrel rokonította, "gyógyulásuk" a legnagyobb csodák közé tartozott.


Szent Joachim elhagyja a várost (Andrea di Bartolo képe)

Ábrahám és Sára helyzete nem egyedüli: családjukon belül, Jákobnál és Ráchelnél megismétlődik a szerencsétlenség. Az ismétlődés, a hasonló helyzetek sora mások megerősítésére is szolgálhat. Szűz Mária apját, Joachimet az akkori jeruzsálemi főpap, Izakár veti meg, és nézi le: Istennek szánt ajándékát értéktelennek tartotta. S minthogy a Tischendorf-féle, Mária születését elbeszélő apokrif evangélium szerint "átkozott mind, aki nem szül fiat Izraelben", Joachimnak az áldozat előtt a magtalanság átkától kellett megszabadulnia. Szent Anna férje szégyenében a város környéki legelőre, a pásztorokhoz menekült. Ott lelt rá az angyal, aki hírül adta neki Mária születését. Szavai a betegség értelmét magyarázzák meg. Isten küldöttje arra a kérdésre felel ("Mi végett van az igazak betegsége?"), amire az Ószövetség embere mindig kereste, de csak évszázadok múltával találta meg a választ. Isten "mikor valakinek a méhét bezárja, azért teszi, hogy annál csodálatosabban nyissa fel, hogy azt, aki születik, ne a vágyak, hanem az isteni ajándék gyümölcsének ismerjék el". Azaz így lesz a szenvedésből adomány, és így válik elsővé az utolsó.

Az esztergomi Keresztény Múzeum egyik tábláján a fenti jelenetet, Joachim menekülését láthatjuk. Mária apja éppen elhagyja a várost, annak vörösre festett városfalát és városkapuját. Fejét szomorúan szegezi előre, kezeivel köpenyét öleli át. A festményt Simor prímás Rómában vette, még a Múzeum alapítása, 1878 előtt. Védett helyén csak kevéssé kellett állapotát megújítani: egyedül aranyozása számít "frissnek". Származása a washingtoni nemzeti galériával hozza kapcsolatba, hiszen eredetileg egy olyan oltárnak képezte részét, amelynek darabjai (Joachim és Anna alamizsnát osztanak, Mária születése, Mária bemutatása a templomban) a másik kontinensre vándoroltak el. A Mária születésének dedikált oltárt valószínűleg egy sienai festő, Andrea di Bartolo (1389-1426) készítette a XV. század elején.

Dragon Zoltán

 

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu