|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
A hét szentjei Július 23. Szent Brigitta szerzetesnő, Európa társvédőszentje Svédországban született 1303-ban. Nyolc gyermek édesanyja, akiket nagy áldozattal nevelt. Belépett Szent Ferenc harmadrendjébe, és férje halála után önmegtagadó életet élt. Ekkor alapította a róla elnevezett szerzetesrendet. Rómában telepedett le 1349-ben, ahol ma is megtalálható a brigittások rendjének temploma. Misztikus élményeiről is beszámolt írásaiban. 1373-ban Rómában halt meg. 1999. október 1-jén II. János Pál pápa Európa társvédőszentjévé, emléknapját pedig ünnep rangjára emelte. Részlet a Szent Brigittának tulajdonított imádságokból: Örök hála legyen neked, Uram, Jézus Krisztus, aki haláltusádban minden bűnösnek reményt nyújtottál a bűnbocsánatra, amikor a hozzád forduló gonosztevőnek irgalmasan megígérted a mennyország dicsőségét. Július 24. Árpád-házi Szent Kinga szűz, szerzetesnő Nehéz történelmi időben született, IV. Béla királyunk leányaként 1224-ben. Szülei kívánságára házasságot kötött Boleszláv krakkói herceggel. Mindketten örök tisztasági fogadalmat tettek. Imádságban és a szegények szolgálatában telt élete. Férje halála után ferences klarissza apáca lett, vagyonát szétosztotta, és az ószandeci kolostorban élt. 1292-ben halt meg. 1999-ben II. János Pál pápa itt avatta szentté. Részlet Boldog Kinga életéből: Földi szüleinek meglátogatása után Lengyelországba visszatérve Kinga - szülei bőkezűségéből - sok aranyholmit vitt magával. Ezeket mennyei Jegyese iránti lángoló szeretetből templomok és kolostorok díszítésére, valamint árvák, özvegyek és szegények megsegítésére fordította. Isteni sugallatra úgy vélte: az lenne a legjobb, ha szerzetesnők számára kolostort alapítana, és megfelelő adományokkal ellátva oda Assisi Szent Ferenc rendjéből - mivel ehhez a rendhez gyermekkora óta vonzódott - a ferences regula szerint élő szüzeket gyűjtsön. A földi templomot és kolostort megalapítva Kinga egy másik templom építésére is törekedett, amely egyedül az Úré, és amelyet már régóta építeni kívánt, de igyekvésének Boleszláv király ellenszegült, nem érezve indíttatást arra, hogy az örökös tisztaság megőrzésére ünnepélyes fogadalommal kötelezze magát. Nem tett le ugyanis a reményről, hogy gyermekei legyenek, de mégis barátságosan fogadta Kinga elhatározását. Végül is e szent szűz állhatatos imádságára megváltoztatta elhatározását, legyőzte önmagát, és beleegyezett abba, hogy örökös tisztaságot fogadjon. Ennek ünnepélyes kinyilvánítására, a meghatározott napon, Boleszláv király Prandotha püspök kezeibe a krakkói székesegyházban, nagy sokaság jelenlétében letette a tisztasági fogadalmat. Július 25. Szent Jakab apostol Betszaidában született, Zebedeus fia, János apostol testvére. Heves természetük miatt az Úr a "mennydörgés fiainak" nevezte őket. Jézus szűkebb körébe tartozott, így ott volt a Tábor hegyén és a Getszemáni-kertben is. Ő volt az első az apostolok között, aki vértanúságot szenvedett. Heródes végeztette ki 42 körül. A spanyolországi Compostelában templomot emeltek tiszteletére, mely a középkortól kezdve mind a mai napig jelentős zarándokhely. Július 26. Szent Joachim és Szent Anna, a Boldogságos Szűz Mária szülei A II. századig visszamenő hagyomány nevezi meg a Boldogságos Szűz Mária szüleit. Szent Anna tisztelete már a VI. században elterjedt, de Szent Joachim tisztelete csak az újkorban kezdődött el. Július 27. Szent Charbell Makhlouf áldozópap A libanoni Biqa´ Kafra falucskában született 1828-ban. Belépett a libanoni maroniták rendjébe, ahol a Charbell nevet kapta. Pappá szentelték, majd magányra és a nagyobb tökéletességre vágyódva remeteségbe vonult, ahol szigorú élettel, folytonos önmegtagadással és imádságban szolgálta Istent. 1898. december 24-én csendben elhunyt az Úrban.
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|