Mária Magdolna keresése

Idén is Mária Magdolna emléknapja lesz július 22-én. Írhatnám azt is, hogy ezen a napon ünnepeljük az evangéliumok e titokzatos alakját, de nem véletlenül kerülöm a szót, hiszen valljuk be: évek is eltelnek, míg megemlékezünk róla, akit - az örömhír tanúsága szerint - maga az Úr választott ki, hogy feltámadásának első tanúja, s így az "apostolok apostola" legyen.

Igaz, keveset tudunk róla - bár többet, mint például a tizenkettő némelyikéről -, de amit említ az evangélium, talán nagyobb figyelemre méltó, mint amennyi általában telik tőlünk.

Annyi kiderül a magdalai Máriáról, hogy Jézus "hét ördögöt űzött ki" belőle, azon kevesek közé tartozott, akik a Mester keresztje alól sem szaladtak el, s végül ő az, aki a sírnál elsőként ismerte fel az Urat. Ez utóbbi eseményről - a neves bibliakutató, Herbert Haag szerint - nem dönthető el, hogy hátterében vajon történelmi tény, illetve az apokrif (vagy gnosztikus) irodalom világa áll-e.

A nyugati keresztény hagyomány - Nagy Szent Gergely korától, azaz a VI. századtól - összekapcsolta az evangéliumban szereplő "bűnös asszony", betániai Mária (Lázár és Márta testvére), valamint a magdalai Mária alakját. Egyes kutatók elképzelhetőnek tartják, hogy az őskeresztények még tudták: e különböző szereplők közös hagyományból fakadnak.

A Magyar katolikus lexikon a "Bűnbánó" jelzővel hivatkozik a magdalai Máriára. Különös és elgondolkodtató, hogy a szentek közt nagy megtérők egész sorát számon tartó egyház talán csak az ő esetében ragaszkodik e (csakugyan folyamatos) melléknévi igenévhez. Mintha nem akarnánk megbocsátani neki, hogy "azért mégiscsak rossz nő volt". Mintha nem tudnánk mit kezdeni a Krisztus közvetlen környezetéből mindannyiunkat csendes jelenlétével szólító asszony alakjával.

A magdalai Mária húsvét hajnalán eltűnik a szemünk elől. Az alakjával összemosódó betániai Máriáról a középkori kegyesség úgy tudta, hogy a keresztényüldözés kezdetén testvéreivel egy kormányozhatatlan bárkán Dél-Franciaországba vetődött, és Marsiliában (a későbbi Marseille-ben) egy barlangban élt remeteként három évtizeden át. Elsősorban ezen a vidéken bontakozott ki a tisztelete.

Legalább évente egyszer, nyár derekán jó volna keresni a tekintetét annak az asszonynak, akinek szemében az emberek közt elsőként tükröződött a feltámadás fénye.

Szigeti L.

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu