Álmodik a múlt

Kinek szól a harang?

A Csíkban található Delne nevezetessége a nyugati határrészben, az 1694. évi tatár betöréskor elpusztult Tordafalva területén magányosan álló, kőfallal övezett Szent János-templom, melyet a múltban a csicsói, delnei és pálfalvi hívek közösen használtak. Valószínűleg azért építették ide, hogy mindegyik helységnek keze ügyébe essék.

"A magyarországi gótikus építkezés egyik központja Erdélyben a ferencesek révén a csíksomlyói kolostor volt. Templomát Hunyadi János, a ferencesek nagy barátja és jótevője építtette 1448-ban - írja Balogh Jolán. - Sajnos az eredeti épület nyomtalanul eltűnt, helyét barokk templom foglalta el. Nagy hatását azonban eléggé bizonyítják Csík szép falusi gótikus templomai, mint a delnei, karcfalvi, menasági, szentgyörgyi, melyek részletfaragványaikban is nemegyszer meglepő finomságokat mutatnak."

A delnei gótikus templom a XV. században épült. Orbán Balázs írja, hogy "hajójának eredeti boltívezetét 1613-ban készült czifrán kitulipányozott koczkás főlep (plafon) helyettesíti". Értékes berendezési tárgy az 1675-ben készült faragott szárnyas oltár. A templom déli bejárata fölött 1934-ben egy falfestményt (keresztre feszített Jézus) tártak fel. Ez manapság már csak nagyon halványan látható.

A folklórkutató Magyar Zoltán a gyimesi csángó népmondákat közreadó gazdag könyvében Delnével kapcsolatban több hitregét is közöl. Ezek közül kettőt idézek itt. Az egyik adatközlő szerint több "őstemplom" volt a környéken: "A szépvizi és (Szent László-kápolna), oszt lent a szentmiklósi, akkó vót a Szent János-temlom, melyik ott van Delne mezejin, egyedüli templom. Az kérem szépen... ott akarták az emberek, oda megépítették, de nem került oda lakos, azé, mert patakfolyás nem vót, vízhiány vót. Akkor gondolták, hogy a templomot lebontsák, beviszik oda Delnére. De hát azt mondták, én nem láttam, csak hallottam róla: amikor bontották le a templomot nappal amit lebontottak, éjjel valami örökké visszarakta. S akkor megegyeztek azok az emberek: hagyjuk meg azt a templomot."

Egy sántatelki mesélő úgy tudja, hogy a "törökök jöttek, felgyújtották a falut, s az egész falu elégett, s a templom megmaradt. Az azért van ott, hogy ott volt valamikor a falu. Porig égett minden, csak a templom egyedül megmaradott. Leégett a falu, s aztán onnan elköltözött mindenki, a másik völgyben építették fel a falut. De odajárnak misére, búcsúra a delneiek most is. Szent Jánoskor van ott a búcsú."

Habár a templomot csak a búcsú napján és sátoros ünnepekkor használják, harangja mindennap jelzi a delet. Merthogy mindig lakik ott egy ember, akit közadakozásból fizetnek. Mivel harangjainak jégesőt elhárító erőt tulajdonítanak, az is feladata a harangozónak, hogy ha nehéz idő közeledik, zúgassa a harangokat.

Móser Zoltán

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu