Uj Ember

2007.06.17
LXIII. évf. 24. (3070.)

Templomi esküvőnk
kiadvány
a házasulandóknak!

Főoldal
Címlap
Istennek legyen dicsőség mindörökké
Világegyházi tapasztalatokkal - a hazai egyházban
Beiktatták Ternyák Csaba érseket
Ünnepek és hétköznapok
Az MKPK nyári üléséről
XVI. Benedek pápa Assisiben
Lelkiség
Elmaradt katarzis
Szentírás-magyarázat
Szíve mennyország
Homíliavázlat
A kenyértöréstől a szentmiséig (XIX. rész)
LITURGIA
Szerelmes teremtményeibe
A hét szentjei és ünnepei
A hét liturgiája
C év
Katolikus szemmel
Ember és világkép a mai politikában
A történelem diktálja a feladatokat
Erdő Péter nyilatkozata az együttműködés fontosságáról
"Pápábbak a pápánál..."
Bábel érsek válasza a kioktatásra
Jegyzet
Kinek lehet érdeke?
Élő egyház
Gyermekarcok, dalok
Ünnep: az ének
"Legyen mindenkinek embere"
Országos karitásztalálkozó Székesfehérváron
Élő egyház
A katolikus sajtó világkongresszusa
"A szolidaritás fejedelemasszonya"
Erzsébet türingiai éveiről
Fórum
Egy régi kórus újjászületik
Új tagokat várnak
Téma variációkkal
Tűnődések a hétről
"A zene mindenkié!"
Olvasói levél
Gyökerek
Fórum
Úton vagyunk...
Magyar zarándoklat Aachenbe (1.)
Fórum
Önazonosság és az alternatív életmódok
Az egyénről a családok hétvégéjén
Díjak az egyházért végzett munkáért
Életüket szentelték a faluért
A Pápai Misszós Művek új vezetője
Madassery Sebestyén átvette kinevezését
Fórum
"Az Úr gondoskodik"
Papszentelések a hazai egyházmegyékben
Temetetlen hőseinkről - koncert helyett
Fél évszázada történt...
Katolikusok elleni perek 1956 után
Marco, avagy öröm a mennyben
A Regina Pacis közösség első papja
Kispap-napló 1944-45-ből
Ifjúság
Börtöncellák fényvivői
Kaposvári képzés önkéntes segítőknek
Főiskolások búcsúztatták az érseket
Seregély István szívügyének tekintette a felsőoktatást
A zarándok visszatért
Hangulatjelentés
REJTVÉNY
Számokból betűk
Kultúra
Továbbvitt örökség
Sütő András velünk valósága
Szenzációs felfedezés: Botticelli Esztergomban
Egy freskó, amely viták tárgya lesz
Időívek - negyedszer
Arcus Temporum fesztivál Pannonhalmán
A messzi szentek
Tíz mondat Duinóról
Miért?
Paletta
Fórum
Örülni mindannak, amit Istentől kaptunk
A Regnum Marianum mozgalom
El Camino - az óceánig
Mozaik
Egy régi mesterség emlékei
Harangtörténeti ankét Budapesten és Nógrádban
Kápolna nyílt a Tisztviselőtelepen
Kinek szól a harang?
Álmodik a múlt
Rajzok, színdarabok
Szent Erzsébetről
Ragyogó színű kecskerágók
Különleges szobor a páduai szentről

 

Olvasói levél

Gyökerek

Igaza van Tamási Áronnak: "Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne!" Család, otthon, haza, ország. Jó családban élni, mert a család az otthonban van, ahol felnövekszik az ember, ahol szülei, nagyszülei vigyázó tekintete őrzi őket a rossztól, és igyekeznek mindig a jó úton tartani.

A család segítője pedig az iskola. Az iskolában elsősorban tanuljon meg a gyermek helyesen írni, olvasni, és értse is, hogy mit olvas. Így tudja majd ismereteit gyarapítani, hogy kilépve az iskola falain kívül a nemzet nyelvét tökéletesen használhassa, s a körülötte élőket is erre tanítsa.

S ha már megtanulta az értő olvasást, feltétlen foglalkozzék gyermekkorától egész életén át az irodalommal. A legjobb regényekből, versekből tanul hazaszeretetet, nemes emberi tulajdonságokat, tisztességet és mások megbecsülését. S ez már nemcsak az iskolában történik, hanem a hazában. Sajnos, egy egész generáció nőtt fel e tudás birtoklása nélkül.

Jó családban, jó országban élni jó! 1945-ben újjá kellett építeni a romokban heverő országunkat. Az országépítő munka után nem mindenkire egyformán sütött a nap - ám megbirkóztunk ezzel is! De vajon a mai rohanó világban is megmaradunk, ahol már a család léte is veszélyben forog, és sok a gyökértelen ember?

Igen, a gyökerek. Gyökere van a fának, a virágnak, a szárba szökkenő búzának. Erős gyökerének kellene lenni az ember lelkének is. S az erős gyökereket az Istenbe vetett hit táplálja, élteti. Kölcseyévszázadokra visszamenőleg ismerte a sok sebből vérző Magyarországot. És kinek a segítségét, áldását kérte a Himnusz első versszakában?

"Isten, áldd meg a magyart / Jó kedvvel, bőséggel, / Nyújts feléje védő kart, / Ha küzd ellenséggel;... A sokat szenvedett hazában, a szép Magyarországon élek én is - itthon vagyok immár véglegesen.

Hársfalvai Mihályné

Nagykanizsa

Iskola- és falurombolás

Szülőfalum, Gölle nem tudja fenntartani az általános iskola felső tagozatát. Ide is elért hát a tudatos falurombolás. Nem tudni, mikor kezdődött itt az oktatás, de 1773-ban már működött iskola.

Nem a község vezetését hibáztatom elsősorban, hanem a kormányzatot, amely intézkedéseivel kényszeríti a magyar falvakat arra, hogy megszüntessék iskoláikat. Miért nem lehet egy 12-13 fős osztály után is kifizetni a normatívát? Miért kell a falvakat elsorvasztani?

Egy ilyen gazdag múlttal rendelkező falut, mint Gölle, ahol 1946 és 1950 között a Dél-Dunántúl első Gazdasági Szakiskolája működött. Aztán traktorosiskolája is volt a községnek. Ezeket az iskolákat szinte a semmiből hozták létre.

Mindig büszke voltam arra, hogy ebben a nagy múltú községben, Fekete István író szülőfalujában, és hogy magyarnak születtem, és egyszerű parasztemberek gyermekeként megálltam a helyemet az életben, de most e "büszkeség" megtorpant.

Büszke voltam akkor, amikor valamit tehettem e faluért, annak egyszerű, de értékes embereiért mint agrármérnök, mint magánszemély vagy mint a Fekete István Kulturális Egyesület elnöke. Az elmúlt évtizedekben két kötetben megírtam a község történetét. 1986-ban megalapítottuk a Fekete István Baráti Kört. 1987-ben átadtuk a szülőházában berendezett múzeumot, és nyolc emléktáblát avattunk a községben született vagy ott tevékenykedő híres emberek emlékére, stb.

Nem elhanyagolható az a tény, hogy pár évvel ezelőtt újították fel az iskola tetőszerkezetét, új szigetelt ablakokat kapott az épület, olyan számítógépes termeket alakítottak ki, melyeket városi iskolák is megirigyelhetnének. Elkészült a sportpálya, van az iskolának tornaterme, gázfűtése, tágas udvara és jól felszerelt tantermei. - Ezt az iskolát fogják most bezárni.

Miért van az, hogy a Trianon utáni Magyarországon a Gölléhez tartozó puszták közül Imámban és Hetényben is működtettek iskolát, nem kellett a gyermekeknek szülőhelyüktől távol, idegen környezetben tanulni? Akkor sem volt gazdagabb az ország, de az oktatásra sokat költöttek Klebelsberg Kuno kultuszminiszter vezetésével, mert ő azt tartotta, hogy az oktatás színvonalával emelkedhetünk ki a többi nemzet sorából.

Ma pedig tudatos népbutítás folyik. A falvak elsorvasztása a cél. De akkor ki fogja megtermelni az ország kenyerét, ha ez így folytatódik?

F. Bodó Imre

Dombóvár

 

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu